Van egy olyan valóság, melyet kevésbé ismerünk, esetleg nem is akarjuk látni, de ettől még igaz: sok beteg, rákos kisgyermek vár gyógyulásra, és most, a járványhelyzet miatt különösen nehéz ezeknek a családoknak, megélni az együtt-levést, de egy kicsit máshogy. Erre mutat rá ez a különleges pécsi kiállítás, melynek a Civil Közösségek Háza adott otthont.
A kiállításról
Hosszú története van az Eurakvilo Gyermekonkológiai és Gyermekhospice Közhasznú Alapítvány alkotói pályázatnak, melynek apropóját éppen a tavaszi koronavírus adta, mikor mindenkit bezárt a vírushelyzet. Ez viszont alkalmat teremtett az alkotásra: hogyan lehet megélni az együttlétet, de rámutatott arra is, milyen fontosak a különböző élethelyzetekben megélt pillanatok, ezek a gyermekonkológián még hangsúlyosabbak – mondja Farkas Éva, az alapítvány szakmai koordinátora.
A pályázati felhívás „Együtt” témamegjelöléssel végül eljutott az ország minden pontjára, és több mint 100 pályamű érkezett. Az alkotók között profi festők is szerepelnek, illetve érintett gyerekektől vagy szüleiktől is láthatunk különleges technikával készült műveket – megcsodálhatunk például szövetre varrt és festett képet is. Sőt volt olyan, hogy egy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó intézmény egyik tanára rajzórán az összes iskolás apróságtól elkérte a rajzokat, hogy beküldje őket ide – avat be a részletekbe a vezető.
A közönségszavazás döntött végül arról, hogy mely műveket mutassák be a pécsi kiállításon. És bár a vírushelyzet eléggé elnyújtotta a szervezést, végül a hospice és a palliatív ellátás világnapjához kötődően, október 12-én nyitotta meg kapuit a tárlat a látogatók előtt.
Mint Farkas Éva elmondta, vannak olyan képek, amiket adományért cserébe meg lehet vásárolni, de nem mindenki döntött úgy, hogy eladná alkotását, akár érzelmi okokból, viszont így is szívesen megmutatta a közönségnek.
[su_box title=”Az alapítványról” style=”glass” box_color=”#abce8f” radius=”2″]
Az Eurakvilo a pécsi gyermekonkológia támogató alapítványa, nagyon sokrétű a munkája. Vállalása, hogy nem csak a kezeléseket és az ottlétet segíti, hanem folyamatosan programokat szerveznek, támogatják a gyermekeket, szülőket és személyzetet is. Mi is sokféleképpen segíthetünk az alapítványnak. A hangsúly nem feltétlenül az anyagiakon van, bár természetesen vannak pénzadománygyűjtő, fontos kampányok. Legutóbb egy komoly ultrahang-készülékre gyűjtöttek, de a jövőben tervezik további két új szülőpihenő kialakítását is, hogy még több beteg kisgyermek mellett maradhasson bent éjszakára is anyukája vagy apukája.
Anyagi jellegű gyűjtéseiknek köszönhetően többek közt olyan beszerzéseket valósítanak meg, mint a fájdalommentes vérvételi lándzsák, melyek a hétköznapi vérvételeket teszik komfortosabbá a gyerekeknek, illetve fontosak a tárgyadományok (farsangi jelmezek, Halloween-tökök faragásra), melyek tematikus programokat tesznek lehetővé. Farkas Éva azt is kifejtette, nagyon erős támogatói bázis áll mögöttük, de sokat segítenek a saját szervezésű programok, akár baráti körök bevonásával, amik több embert tudnak megmozgatni a jó ügy érdekében. Ezeknek hála az elmúlt években szerencsére sokat fejlődött az alapítvány és így a gyermekonkológiai osztály is.[/su_box]
Egy személyes történet
Markó Éva pécsi táncművész egy tavaly készült kedves, balettos fotót küldött a pályázatra, mint mondta, egyértelmű volt számára, hogy segíteni szeretne. Kislánya betegsége miatt töltött időt az osztályon. Hozzátette, átérzi, mennyire jók azok a programok, a segítség, amit nyújtani lehet ilyenkor.
[su_quote]Minden nap az volt a megváltás, mikor van egy-két órád, hogy ne »ezzel« foglalkozz, hanem valamivel, ami kicsit olyan, mint az igazi életben. Ez az élmény napokig, hetekig feltölti a gyereket és a szülőt is.[/su_quote]
A kicsik mindig nagyon várják az új programokat, az előkészületet ebben a kórházi ingerszegény környezetben. Most pedig a járványhelyzetben még nehezebb, nincs annyi látogatási lehetőség, se bohócdoktorok, se személyes programok – de majd tavasszal remélhetőleg minden elindulhat – bizakodik Farkas Éva.
Nem is gondolnánk, de egy kis jó szándékkal, kreativitással, a közösséggel óriási dolgokat lehet elérni.
A valóság, amit nem mindig akarunk látni
A kiállítás azért is nagyon fontos, mert olyan témát tár elénk, mellyel keveset foglalkozunk. Pedig létezik olyan, hogy a gyerekek nagyon betegek, rosszul vannak, vagy sajnos meghalnak. Az emberek elzárkóznak ettől a gondolattól, annak ellenére, hogy nem kell ebbe belesimulni, csak fél napig, egy napig segíteni esetleg; nem kell ezzel együttélni, csak elgondolkodni rajta – így Markó Éva.
A kiállítás bevételei a kezelések minőségbeli javítását, a kisbetegek komfortérzetét növelő beruházásokat, élményprogramokat tesznek lehetővé a pécsi gyermekonkológián. A tárlat a Civil Közösségek Háza Pince galériájában látható november 30-ig, hétköznap 9 és 16 óra között.
Az alapítvány honlapján találunk még több információt, hogyan tudnánk segíteni.
