Nőtt a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező régiók közötti különbség, a Dél-Dunántúlon az egyik legrosszabb a helyzet – derült ki a Portfolio.hu cikkéből, melyet a KSH adatai alapján készítettek.
Jövedelmek
A háztartások jövedelmi helyzete – vagyis az, honnan, milyen forrásból van bevétele egy háztartásnak vagy családnak – jelentős eltéréseket mutatott tavaly is a különböző régiók esetében. Budapesten például az egy főre jutó éves átlagos jövedelem az országos átlag csaknem másfélszerese (1,3 szorosa), 2 millió 641 ezer forint volt – írja a lap.
Ezzel szemben a Dél-Dunántúlon volt a legrosszabb a helyzet, mivel az összjövedelmen belül mintegy 67 százalék volt a munkából származó bevételek aránya, mely több mint 15 százalékponttal alacsonyabb, mint az országos átlag – derül ki a cikkből.
Régiónkban volt továbbá a legmagasabb a társadalmi jövedelmek – ilyenek például a nyugdíjellátás, a munkanélküli ellátás, a gyermekekkel kapcsolatos ellátások – aránya, mely 30 százalék volt.
Megfigyelhető az is, minél nagyobb lélekszámú településen élt egy család vagy egy háztartás, annál magasabb az egy főre jutó bruttó jövedelmük. A megyei jogú városokban az éves bruttó jövedelem több mint 8 százalékkal haladta meg az országos átlagot: egy főre vetítve 2 millió 169 ezer forintot tett ki.
Fogyasztás, szegénység
Mint írtja a Portfolio, a fogyasztás 2019-ben az előző évhez képest Budapesten nőtt a legdinamikusabban (13,7 százalékkal), az országos átlag növekedési ütemét 4,8 százalékponttal haladta meg. A fővárost a Dél-Dunántúl (10,8 százalék) és a Nyugat-Dunántúl (10,5 százalék) követi.
Emellett sajnos 2019-ben ismét nőttek a regionális különbségek a legfejlettebb és a legelmaradottabb vidékek között.
A jövedelmi szegénység továbbra is leginkább a Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön (19,4 és 15,9 százalék), a legkevésbé pedig a Budapesten (7,4 százalék) élőket érintette.
A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata is nagymértékben érinti a Dél-Dunántúlt (24,6 százalék), bár az előző évhez képest nem változott az arány.
A súlyosan nélkülözők aránya az átlagot csak az Észak-Alföldön (11,6 százalék) és a Dél-Dunántúlon (9,8 százalék) haladta meg. A munkaszegénység pedig továbbra is a Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, ahol a lakosság 8,7 százaléka élt olyan háztartásban, ahol kevesen dolgoztak, míg Pest régióban ez csak 2 százalék volt 2019-ben – írja a lap.
A teljes cikk ide kattintva olvasható.
A cikkben szereplő ábrák forrása: portfolio.hu
