Egy fontos, hiánypótló kötet jelenik meg december 15-én Pécs történetéről, mely a várost a török hódoltság idején mutatja be. A nyolckötetesre tervezett Pécs monográfia harmadik részében, a Pécs Története III. – A hódoltság korában (1543–1686) című kötetben megtudhatják, mi lett a jelentős középkori város sorsa 1543 után: virágkort vagy pusztulást hozott Pécsre a török uralom. A könyvből 5 részletet mutatunk be a PécsMa.hu-n, harmadik cikkünkben a muszlim társadalomról, a szandzsákbégekről olvashatnak részleteket.
Szandzsákbégek
A szandzsákbégek elsősorban a terület katonai és rendfenntartási ügyeiért feleltek, ők számítottak a helyi muszlim társadalom legrangosabb, bár korántsem állandó, hosszabb távon meghatározó szereplőinek.
A legtöbb időt a szandzsák élén a hódoltság létrehozásában oroszlánrészt vállaló Jahjapasazáde család sarja, Dervis bég töltötte: tíz évig irányította a térséget. Őt követte a már sokat emlegetett Kászim, aki három részletben körülbelül hat évet töltött el itt. A többiek jóval kevesebb ideig regnáltak: Mehmed és Ísza három és fél, Ferhád, Hamza és Mahmúd kb. két és fél, Jahjapasazáde Arszlán, Veli és egy másik Mahmúd pedig két évet szolgált Pécsett. A többiek még kevesebbet, meggyökeresedni aligha volt idejük, és a fent felsoroltak sem feltétlenül kötődtek ide szorosan.
A legkülönösebb talán az, hogy Dervis helyi kapcsolatairól alig tudunk valamit, jóllehet a hódoltság legvégén egy utca éppen az ő nevét viselte. Családi alapítványát azonban jóval délebbre, Jagodinán hozta létre, meglehet, ezért nem érdeklődött Pécs iránt. Fiának, Kurd cselebinek viszont komoly javadalombirtoka volt a szandzsákban. Ez lehetett a helyzet Velivel, a 16. század középső harmadának jeles harcosával is: ő több helyen – Fehérváron és Budán – építkezett, a mecsekalji város már nem volt érdekes számára. Arszlán pasa pedig apjához, Jahjapasazáde Mehmedhez hasonlóan Belgrádban hozta létre alapítványait.
Ismerünk viszont egy Pécsről induló családot, amelynek tagjai magasra jutottak, ha nem is egészen Pécsett. 1560 nyarán Mehmed pécsi bég felterjesztést írt Isztambulba, s azt ajánlotta, hogy Mohácson hozzanak létre egy flottabázist a dunai hadiút védelmére.
Parancsnoknak egy bizonyos Kászim záimot javasolt, aki a pécsi szandzsákban mondhatott magáénak tetemes, bő 30 000 akcsés javadalombirtokot, s egyébként is fontos személynek számított: korábban Hádim Ali budai pasa (1551–1553, 1556–1557) helyetteseként szolgált. Minden bizonnyal ő az a Kászim bég, aki 1566 körül majorságot birtokolt Pécs közelében, 1570-ben pedig szerémi bégként szerepelt a javadalombirtokosok listáján, két fiával, Ibrahimmal és Mehmeddel együtt. Hármójuknak együtt komoly méretű birtoka volt, a legtekintélyesebb személyek közé tartozhattak a városban. Nem elképzelhetetlen, hogy Kászim az 1579. évi összeírásban is feltűnik, immár mohács-szekcsői bégként, akinek volt két háza, két szőlője, egy zöldségeskertje és egy kaszálója, a régóta meglévő majorság mellett.
A kötetet december 16-án 16 órakor mutatják be egy online esemény keretében, melyre regisztrálni ide kattintva tudunk.
Az egyébként december 15-én megjelenő harmadik kötetet most kedvezményesen rendelhetjük elő: ha december 24-ig vásárolnánk meg, az árból 25 százalék kedvezményt biztosít a Pécs Története Alapítvány.
Bizonyára szép ajándék lenne a fa alá mindazoknak, akik érdeklődnek a történelem iránt és szívesen olvasnának Pécs történetéről.
(x)
