Egy fontos, hiánypótló kötet jelenik meg december 15-én Pécs történetéről, mely a várost a török hódoltság idején mutatja be. A nyolckötetesre tervezett Pécs monográfia harmadik részében, a Pécs Története III. – A hódoltság korában (1543–1686) című kötetben megtudhatják, mi lett a jelentős középkori város sorsa 1543 után: virágkort vagy pusztulást hozott Pécsre a török uralom. A könyvből 5 részletet mutatunk be a PécsMa.hu-n, ötödik, utolsó cikkünkben a pécsi reformációról olvashatnak részleteket.
A reformáció Pécsett
A pécsi reformáció legizgalmasabb és legjelentősebb fejezete kétségkívül az unitárius – korabeli forrásokban ariánus vagy antitrinitárius – közösség megtelepedése és a pécsi unitárius püspökség története.
[…] az Erdélyből menekülni kénytelen felekezet hívei a Dunántúlon miért éppen Pécsett találtak otthonra. Egyrészt talán az oszmán hatóságok miatt a református közösség valóban nem tudott olyan erősen berendezkedni, mint mondjuk a török katonáktól mentes Tolnán. Ebben szerepet játszhatott a középkori struktúrákon tovább élő katolikus miliő is. Másrészt Pécsnek elsősorban kereskedői révén lehettek olyan ma még alig ismert erdélyi kapcsolatai, amelyeket használhattak az új lakhelyet keresők a tájékozódás során. […]
Az új irányzat dunántúli elterjedése konfliktusokkal teli eseménysor volt, melynek nyitódátuma valamikor 1569 közepére tehető […] Az első generáció tagjai közé tartozott a korábban Dávid Ferenc mellett szolgáló Alvinczi György és a pécsi unitarizmus vezetőivé váló Jászberényi György és Válaszúti György.
A reformátusok és unitáriusok között kirobbant hitviták 1574 első felében, Nagyharsányban kulminálódtak, midőn az itt szolgáló Alvinczi Györgyöt a szigetvári bég hathatós közreműködésével felakasztatta a Veresmarti Illés hercegszőlősi prédikátor által vezetett református lelkészi elit. […]
A Pécsi Disputa
Az 1580-as évek viszonylagos felekezeti nyugalma után 1588-ban újult erővel indult meg Tolna és Pécs polgárai között egy református–unitárius vallási konfliktus, amely Pécsi Disputa néven vonult be a magyar művelődés-, irodalom- és egyháztörténetbe. […]
A Válaszúti és Skaricza közötti pécsi hitvita 1588. augusztus 27. és 31. között zajlott le, ám ez valójában inkább csak beszélgetésnek értékelhető, mert nyilvános disputára nem került sor. Skaricza ugyanis templomi beszédekben fejtette ki teológiai nézeteit, és utána azokat fehér asztal mellett próbálta megvédeni, míg Válaszúti csak az ott elhangzottakra reflektált az események után megírt művében. Maga a szereplők közötti kapcsolat is inkább barátinak, de legalábbis tiszteletteljesnek mondható […]
Úgy tűnik, hogy a pécsi unitárius polgárok hit kérdésében nagyon is járatosak voltak, és kifejezetten érdekelte őket Skaricza álláspontja. A leírásból egy öntudatos, érdekeit jól képviselő unitárius mezővárosi parasztpolgárság képe rajzolódik ki, akiknek vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen volt ebben az időszakban a városi keresztény társadalomban.
A kötetet december 16-án 16 órakor mutatják be egy online esemény keretében, melyre regisztrálni ide kattintva tudunk.
Az egyébként december 15-én megjelenő harmadik kötetet most kedvezményesen rendelhetjük elő: ha december 24-ig vásárolnánk meg, az árból 25 százalék kedvezményt biztosít a Pécs Története Alapítvány.
Bizonyára szép ajándék lenne a fa alá mindazoknak, akik érdeklődnek a történelem iránt és szívesen olvasnának Pécs történetéről.
(x)
