Számos pécsi nyilatkozót felvonultató cikkben dolgozta fel a 24.hu a tervezett pécsi egyetemi „modellváltás” hátterét.
Az előzmények: a kormányzat néhány hetet adott a három nagy vidéki egyetemnek, a pécsinek, a szegedinek és a debreceninek, hogy eldöntsék, átállnak-e alapítványi finanszírozásra. A debreceni egyetem Szenátusa egyhangúlag a modellváltási folyamat elindítása mellett döntött, Pécs és Szeged azonban még kivár, mert szeretnének garanciákat kapni arra, hogy az egyetem megőrizheti autonómiáját.
A PTE szenátusa múlt csütörtökön levette napirendjéről a modellváltásról szóló előterjesztést. Az egyetem legfőbb döntéshozó testülete a héten tárgyalhatja a témát, 28-án vagy 29-én kerül sor az újabb ülésre.
Ungár Tamás cikkében megszólal többek között a PTE rektora, több dékánja, oktatója és név nélkül számos más egyetemi polgár is.
Néhány kulcsmondat a hosszú cikkből:
Miseta Attila, rektor:
- „Tőlem azt kérdezik az egyetem dolgozói, hogyha az állam több pénzt tud majd adni az alapítványi egyetemnek, akkor miért nem tud többet adni a mostaninak? Mindamellett jó, hogy több pénzhez jutunk, és az is jó, hogy alapítványi egyetemként egyszerűsödne a gazdálkodásunk.”
- „Nem tudjuk, hogy mit tartalmaz majd az egyetem alapító okirata, kinek a javaslatai alapján áll fel a kuratórium, és milyen szerepet kapnak az irányításban a jelenlegi döntéshozó szervek, a szenátus és a kari tanácsok. Ezeket tisztázni szükséges.”
Fábián Adrián, a PTE jogi karának dékánja arra az újságírói felvetésre, hogy itt egy sajátos vagyonkimentésről van szó:
- „Az tény, hogy erre utal a sietség, az információk elhallgatása, a vélemények ki nem kérése, valamint az, hogy egy olyan rendszer áll fel, aminek eredményeként az egyetemek irányításába többé nem lesz beleszólása az intézmények munkavállalóinak, s eközben a társadalom számára is ellenőrizhetetlenné válnak az egyetemek. Ám a jogszabályokat úgy alakították, hogy mindez jogsértés nélkül megvalósítható legyen.”
Heidl György, a BTK dékánja:
- „Nem félek attól, hogy a kuratórium beleszólna a tantárgyak oktatásába. Ha a kuratórium egy tudománytalan nézetrendszert tenne náluk kötelezővé, akkor itt lázadás törne ki, és a tanáraink kilencven százaléka elmenne tőlünk. De nem félek ettől, mert látom, hogy az egyetem a tárgyalásokon ragaszkodni fog az elveihez. Így ahhoz, hogy a kuratóriumba az általunk megnevezett személyiségek legyenek többségben, és hogy a szenátus dolgozza ki az intézmény szervezeti szabályrendszerét, és az egyetem vezetője legyen a munkáltató.”
További részletek a CIKKben.
