A pécsi zöldfelületek szisztematikus nyilvántartásba vételének köszönhetően tervezhetőbbé válik a város zöldterületeinek frissítése, megóvása és gondozása. Az úgynevezett zöldfelületi kataszter megvalósítása nemsokára indul. A folyamatról, a kataszter működéséről Róka Róbertet, az önkormányzat környezetvédelmi referensét kérdeztük.
A 2019-ben indult HungAIRy Life integrált projekt fő célja a város levegőminőségének javítása. A projektnek köszönhetően érdekes módszerrel tehet az önkormányzat a városi zöldkörnyezet megóvásáért, frissítéséért és fenntartásáért és egyben a levegőminőség megfelelő szinten tartásáért. Ez a pécsi zöldfelületi kataszter, amely a projekt három fő elemének egyikeként rövidesen a megvalósítási fázishoz közeledik.
A napokban született döntés értelmében egy nyílt uniós közbeszerzési pályázatot hirdet meg az önkormányzat Pécs 27 városrészének zöldfelületi felmérésére.
– Ahhoz, hogy a 21. századi elvárásokkal lépést tudjunk tartani, elengedhetetlen a városi zöldterületek felmérése és az így összegyűjtött adatok digitalizációja. A városnak sajnos ebben a tekintetben vannak hiányosságai, de ezeket a hiányosságokat hivatott pótolni a pécsi zöldfelületi kataszter létrehozása is – mondta lapunknak Róka Róbert, az önkormányzat környezetvédelmi referense.
A kataszter feladata – folytatta –, hogy annak keretében felmérjék, számszerűsítsék, minőségileg értékeljék és besorolják a város zöldterületeit és zöldfelületeit: a gyepes, virágágyásos felületek mellett pontszerűen azonosítják majd az egyes bokrokat, fákat is, valamint azok korát, állapotukat, esetleges betegségeiket. Ebből kifolyólag látni fogják, hogy például mikor van szükség egyes növények cseréjére, növényvédelmi beavatkozások elvégzésére, ami azt jelenti, hogy a kataszter segíteni fogja a város zöldfelületének – azaz a város tüdejének – a megtartását, ápolását, fejlesztését.
De hogyan fog ez működni a gyakorlatban? A közbeszerzésen nyertes cég a felmérésre kijelölt területek térképei alapján kezdi meg a munkát: földmérők rögzítik a fákat-bokrokat és az egyéb zöldfelületeket, ami alapján egy másik csapat a jelzett helyeken beazonosítja az adott növények faját, méretüket, minőségüket és állapotukat. Ezek az adatok bekerülnek egy adatbázisba, ami ezután több egyéb adattal együtt megjeleníthető lesz a város térinformatikai rendszerében. Így különböző részadatokat lehet majd egymásra, egymás mellé helyezni, amiből további hasznos információkat tudnak szerezni.
Róka Róbert elmondta, hogy a projekt első, előkészítési fázisa tavaly év végén lezárult, a 3 kétéves szakaszra bontott megvalósítási fázis pedig idén január elsejétől 2026-ig tart. A városi növényzet felmérése a megvalósítási fázison belül 4 ütemben készül el: az első ütemben a nyugati területeket, a másodikban a déli területeket (többek között Kertvárost is), a harmadikban a belvárost, a negyedikben pedig a keleti területeket mérik fel.
Tudni kell, hogy a felmérés nem terjed ki a város közigazgatási területén beül található összes közterületre. Azok a városrészek kerülnek a felmérésbe, amelyeket a Biokom aktívan kezel és felügyel, hiszen a későbbiekben a katasztert főként a városüzemeltetési cég fogja használni-hasznosítani, az adatok digitalizálásának, adatbázisba gyűjtésüknek köszönhetően ugyanis könnyebben tudnak majd tervezni a zöldterületeket érintő munkafolyamatokkal és azok ütemezésével – mondta Róka Róbert.
– Ez a könnyebb tervezés és ütemezés céljaink szerint csökkenteni fogja a Biokom üzemeltetési költségeit. Ez a csökkenés nyilván nem lesz hatalmas, de érezhető lesz – emelte ki a környezetvédelmi referens.
A zöldfelületi nyilvántartással a városvezetésnek van egy további, igen fontos célja is: a felmérés során beazonosított faegyedekhez hozzárendelnék azok gyökérzóna-méretét is, amiket aztán össze lehet hasonlítani például a város közműtérképével. Így összevethető lesz, hogy merre futnak a közművezetékek, és hogy mekkora gyökérzetű fák vannak a közvetlen közelükben. Például: egy adott gáz-, áram- vagy vízvezeték rekonstrukciója esetén a szakemberek látni fogják, ha úgymond „útban van” egy adott fa gyökérzete, ha pedig igen, akkor azt kikerülve – magyarán megvédve a fákat – tervezik meg a felújítási munkát. De megfordítva a funkciót, arra is alkalmas lesz, hogy felderíthetővé váljanak azon területek, amelyek a közművezetékek kötelező védőtávolságán kívül esnek és ezáltal potenciális ültetési helyszínként hasznosíthatók.
[su_box title=”Mi is a HungAIRy LIFE projekt?” style=”glass” box_color=”#245dde” radius=”2″]A HungAIRy LIFE integrált projekt keretében különleges módszerek bevetésével fogják javítani a város levegőminőségét. A 2026-ig tartó – 10 magyar város és további szervezetek partnerségével megvalósuló – projektet a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. koordinálja. A program költségeinek 60 százalékát az Európai Unió, 40 százalékát a magyar kormány biztosítja.[/su_box]
A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.
