„A politikailag ellenőrzött médiahatóság, valamint a tartós és torzító állami beavatkozás együtt rombolta le a véleménynyilvánítás szabadságának feltételeit Magyarországon” – írja az Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentése.
A magyar sajtószabadság napján, március 15-én véglegesítette az Európa Tanács azt a 14 oldalas jelentést, amelyben a média- és a véleménynyilvánítás szabadságának magyarországi helyzetéről számolnak be. A Népszava birtokába jutott jelentésben Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa arról ír többek között, hogy Magyarországon, egy demokráciához képest szokatlanul nagy a médiahatóság elnökének hatalma, a Médiatanácsban pedig 2010 óta csak kormánypárti szereplők döntenek.
A biztos aggasztónak találja a magyar helyzetet, a jelentés szerint az elmúlt években ugyanis jelentősen szűkült a nyilvánosság tere a kormánytól független médiumok számára, miközben az ország nagyobb részéhez szinte csak az állami és a kormánypárti médiumok jutnak el – írja a dokumentum alapján a Telex. Hozzáteszik: a kormányhoz köthető média folyamatosan támadja a független civil szervezeteket, és „hazaárulással” vádolja a kritikus újságírókat.
„A politikailag ellenőrzött médiahatóság, valamint a tartós és torzító állami beavatkozás együtt rombolta le a véleménynyilvánítás szabadságának feltételeit Magyarországon” – írja a biztos.
Az állami hirdetések piactorzító hatásáról a jelentés azt írja, hogy
tavaly a hirdetési pénzek 86 százaléka került a kormányközeli médiához.
Erre az egyik legszembetűnőbb példa a 2018-as választási év volt, amikor az összes tévéhirdetés 67 százaléka került a kormánypárti TV2-höz, és csak 1 százaléka az RTL Klubhoz. Az aránytalanság annyira szembetűnő volt, hogy 2019 óta már az RTL-en is újra hirdet a kormány – írja a Telex. Ehhez hozzátartozik, hogy a jelentésben egy 2019-es felmérés adataira hivatkozva azt írják, hogy a válaszadók a legmegbízhatóbb hírforrásnak az RTL Klubot tartották, a legkevésbé megbízhatónak pedig a TV2-t.
A jelentés a fentiekhez hozzáteszi:
a kormányzati hirdetéseket egy adott weboldal vagy egy tévé nem a látogatottsága vagy a nézettsége alapján kapja, hanem hogy mennyire lojális a kormányhoz.
Komoly állítása a jelentésnek az is, hogy a fideszes sajtó mellett az állami média is kizárólag a kormány retorikáját követi, azt pedig külön hangsúlyozzák, hogy direkt utasítások vonatkoznak a kormányzati álláspont egyoldalú hangoztatására ezeknél a médiumoknál.
„A magyar kormány a KESMA támogatásával látványosan semmibe veszi a médiapluralizmus kialakítása felé való törekvést” – írja a biztos.
Az Európa Tanács jelentése előtt interjút készítettek többek között Varga Judit igazságügyi miniszterrel, Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség államtitkárával, és Karas Mónikával, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökével is. Dunja Mijatović azt tapasztalta az interjúk során, hogy többségük „gonosz, kormányellenes propagandának”, „Soros-ügynökök tevékenységének” tartja a médiában megjelenő kormánykritikát – írja a 24.hu.
A jelentés szerint fizikai erőszak még nem fenyegeti a magyar újságírókat, de nem zárható ki, hogy a gyűlöletkampányoknak ilyen hatása lesz. Ezzel kapcsolatban így fogalmaz a jelentés:
„Riasztó, hogy egyes újságírók egyre inkább fenyegetve érzik magukat. Bár fizikai erőszak még nem történt, azonban a büntetlenül terjedő gyűlöletkeltő üzenetek hatására egyértelmű, hogy fellángolhat a tényleges erőszak is.”
Dunja Mijatović a jelentésben a következő javaslatokat fogalmazza meg a helyzet helyreállítása érdekében:
- Külön kellene választani az NMHH elnökségét a Médiatanács elnöki posztjától – mindkét pozíciót most Karas Monika tölti be egyszerre.
- Biztosítani kellene a Médiatanács politikai függetlenségét, ahogyan a közszolgálati médiáét is.
- Nyilvánossá kellene tenni az állami reklámköltéseket, és egyenlő feltételeket kell teremteni a pártok számára a 2022-es országgyűlési választásokra.
- Emellett a kormánynak el kellene ítélnie minden olyan gyűlöletbeszédet és verbális támadást, amelyek az újságírókat veszik célba.
A jelentésre közös közleményben reagált a magyar kormány és az NMHH. Többek között azt írják, hogy szerintük Mijatović több ponton is olyan témákat érintett, amelyre a magyar kormánynak nincs befolyása, a sajtót pedig szerintük nem lehet „kormánypárti” és „független” részekre kettéosztani. Arról is írnak, hogy az NMHH törvényi szabályozása biztosítja a hatóság függetlenségét a kormánytól, ez pedig több európai ország médiatörvényében egyáltalán nem biztosított. A kormány szerint egy jogállamban egyedül az igazságszolgáltatásnak van joga eldönteni arról, hogy hol sérül a véleményszabadság, a magyar bíróságok pedig eddig nem írták felül a koronavírus-járvány miatt hozott védelmi intézkedéseket.
