A PMFC labdarúgócsapata bőven erőn felül teljesítve, újoncként a negyedik helyen zárta a Merkantil Bank Liga mögöttünk hagyott szezonját. A klub sportszakmai igazgatójával, Kulcsár Árpáddal, és operatív igazgatójával, Győri Jánossal készítettünk páros interjút. Szó esett az idei évről, a tervekről, és arról is, hogy késznek érzik-e a klubot az NB I.-re.
– Sikerként élik meg az idei szezont? Hiszen sokáig feljutó helyen állt a csapat.
Kulcsár Árpád: – Amikor nekivágtunk az NB II.-nek, igyekeztünk reálisan gondolkodni. Ezért fogalmaztuk meg azt, a szurkolóink szemében talán kicsit alullőtt célt, hogy legyen meg a biztos bennmaradás. Nekünk javarészt olyan játékosaink voltak, akiknek nem volt NB II.-es rutinjuk, és akiket hozni tudtunk tavaly nyáron, többnyire ők sem számítottak ezen a szinten top játékosnak. Ha azt nézzük, hogy a Kazincbarcika 33 ponttal esett ki, akkor igazából már az őszi szezonban teljesítettük a célunkat. Szóval innen nézve abszolút pozitív ez a szezon.
Győri János: – Kimondott célunk volt, hogy a tavaly feljutó csapatunk játékosai, köztük sok fiatallal, kapják meg az esélyt arra, hogy az NB II.-ben is bizonyíthassák, képesek megugrani a szintet. A költségvetésünket is úgy állítottuk be, hogy a középmezőnyhöz, annak is inkább az alsó feléhez közelített. Ennek fényében az, hogy ezzel a kerettel negyedikek lettünk, az egy fantasztikus eredmény, és nagyon meg kell becsülnünk. Csak, hogy mindenki érezze, miről beszélek, amikor az ősszel Nyíregyházára mentünk, egy kétnapos túrára, ott szembesültünk mi magunk is azzal, hogy például volt olyan játékosunk, aki előtte sosem játszott még így meccset, kétnapos utazással.
– A télen talán többeket is meglepett az, hogy nem igazoltak új játékost. Így is tervezték, vagy egyszerűen csak így alakult?
K. Á.: – Láttunk már máshol erre példát, hogy egy jó helyen álló csapat a télen igazolt egy-egy komoly játékost, és fel is jutott az NB I.-be. Ott a Kaposvár és Ádám Martin, vagy, hogy ne szaladjunk messzire, a Gyirmót és Lencse László esete. Mi azonban nem láttuk azt biztosítva a télen, hogy tudnánk olyan minőségi játékost hozni, akivel biztosra vehető lenne a feljutás, ezért nem hoztunk új futballistát. Ugyanolyan képességű focitást pedig, mint akik nálunk is játszanak, nem láttuk értelmét idehozni.
– Mikor érezték azt, hogy a feljutásról szőtt titkos álmoknak annyi?
Gy. J.: – A Gyirmót elleni meccsig tökéletes szezont futottunk. Ott volt egy lélektani törés. Akkor, a 3-0-s vezetésünknél azért az élő tabellára jó volt rápillantani.
K.Á.: – Igen, ott történt valami. Egész évben egyáltalán nem foglalkoztunk a játékvezetéssel. Már csak azért sem, mert ők is emberek, ugyanúgy tévedhetnek, mint bárki más. Én hiszek is abban, hogy ezek a tévedések hosszú távon ki is fogják egyenlíteni egymást. Az azonban ténykérdés, hogy ebben a szezonban a játékvezetői hibák, tévedések többnyire minket sújtottak. Persze nincs mit tenni, ezt most már el kell fogadni. Azonban Gyirmóton történtek olyan dolgok, amelyek kicsit megrogyasztották a csapatot. Onnan mi nagyon negatívan, a Gyirmót pedig nagyon pozitívan tudott kijönni.
– Azon a meccsen múlt tehát az esetleges feljutás?
K. Á.: – Még egyszer mondom, a realitás a bennmaradás volt! Az, hogy ezt ennyire túlteljesítettük, az csúcsszuper. A múlt héten a sportnapilap készített egy összeállítást, amelyben a játékoskeretek értéke alapján rangsorolták az NB II. csapatait. Abban mi a 17. helyen álltunk… Innentől kezdve szerintem a szurkolóink nagy része is reálisan látja azt, hogy mekkora értéke van ennek a negyedik helynek. Abba bele sem gondolok, hogy mi lett volna, ha végig lehetettek volna szurkolók is a stadionban. Hiszen a bajnokság elején megtapasztalhattuk, hogy a pécsi közönség tényleg plusz egy embert jelent.
Gy. J.: – És nyugodtan bevallhatjuk, hogy azért az üres lelátók előtt a játékvezetők is szabadabban tudnak „garázdálkodni”. Amikor ott van mögöttük a tömeg, amelyik azért hangosabban is el-elmondja a véleményét egy-egy fura ítélet után, az azért egészen más.
– Bár szezon közben valóban nem „bírózott” senki a klub háza táján, de az utolsó, Soroksár elleni derbiről készített, a kétes játékvezetői ítéleteket tartalmazó videóösszeállítás azért csak kikerült a PMFC Facebook-oldalára. Mi volt ennek az oka?
K. Á.: – Az, hogy ez volt az utolsó meccsünk. Hála Istennek az eredmény itt már nem is befolyásolta a helyezésünket, de adott esetben akár befolyásolhatta is volna. A videón látható ítéletek nagyban közrejátszottak a vereségünkben. Mondom, mindenki tévedhet. Azonban ennyi tévedést, pláne úgy, hogy közben 7-8 hiányzónk is van, ez a csapat nem bír el. Ennyi a háttere a videónak. A tényszerű megítéléshez ez is hozzátartozik.
https://www.facebook.com/pecsimfc/videos/888544668671152
– Az eredmények nyilván önmagukért beszélnek, de a kérdés azért mégis fontos lehet: marad a szakmai stáb a következő szezonra is?
K. Á.: – Vas Lászlóéknak élő szerződésük van, és a klub velük is képzeli el a folytatást. De ez azt hiszem nem is meglepő, remek munkát végeztek.
– Csak az eredmény a vezetőedző teljesítményének fokmérője, vagy voltak más elvárások is a vele szemben a szezon elején?
K. Á.: – Nyilván a profi futballban a szakmai elvárás elsősorban az eredményben mérhető. Van azonban egy klubfilozófiánk. Ha elkészül az utánpótlás központunk, és minden feltétel adott lesz, akkor a saját utánpótlásunkra támaszkodva a felnőtt csapatunknak folyamatosan ott kell lennie Magyarország legjobb 16 csapata között. Az NB I. jelenlegi létszámát tekintve ez azt jelenti, legalább a másodosztály első négy helyezettje között kell lenni, ha bővítik az élvonalat, akkor pedig stabilan az NB I.-ben. Mindezt úgy, hogy közben a felnőtt csapat keretének harminc százaléka, tehát mondjuk a 25-ös keretből 8 játékosnak saját nevelésűnek kell lennie.
– Ez már idén is majdnem megvolt.
K. Á.: – Egyelőre ehhez nincs meg minden feltétel, de már kezd körvonalazódni, igen. A harminc helyett most nagyjából huszonöt százalék a saját fiatalunk. De hosszú távon ez egy nagyon határozott elvárás a mindenkori vezetővel szemben.
Gy. J.: – Korábban sajnos sok fiatal játékosunk azért ment el Pécsről, mert az infrastrukturális feltételek nem voltunk versenyképesek. Viszont ha a Dárdai Edzőközpont kész lesz, ilyen gondokkal már nem kell foglalkoznunk.
K. Á.: – Óriási dolog egyébként, hogy például Katona Levente, felnőtt meccs nélkül az első fordulótól kezdőként kapott lehetőséget, és az első pár találkozó bizonytalansága után a csapat alapemberévé vált. Ez a felnőtt gárda szakmai stábját, és a Levivel korábban foglalkozó valamennyi utánpótlás szakembert is dicséri. Hat éve, amikor azért elég rossz idők jártak a PMFC-re, Leventét vitték is volna a nagy akadémiák, ő azonban minket választott. De említhetem Keresztes Barnát is, mert bár ő kevesebbet játszott az NB II.-ben, de amikor pályára került, bizonyította, hogy lehet rá számítani.
– Ez akkor tehát kimondott cél? Hogy idővel helyi játékosokra épüljön a nagy csapat?
Gy. J.: – Feltett szándékunk, hogy a pécsi fiatalokat felépítsük, és beépítsük. Erre olyan stábot is alakítunk ki, amelyik képes ezekkel a fiatalokkal bánni, és be is teszi őket a csapatba. Persze ahogy megyünk egyre feljebb, maga a rendszer, a növekvő eredménykényszer támaszt más elvárásokat. Azonban mi egyediek akarunk lenni, és ha feljebb jutunk az NB I.-be, ott is be fogjuk építeni a saját értékeinket. Sok tehetséget akarunk felépíteni, és ha itt olyan teljesítményt nyújtanak, hogy azzal felkeltik a nagy klubok figyelmét, örömmel engedjük majd el őket.
– Nem tartanak attól, hogy ez a folyamat akár máris megindulhat, és szétkapkodják az idén sikeres együttes gerincét?
K. Á.: – Egyelőre nincsen elszipkázás. Ez volt az első szezonunk, hat év után először szerepeltünk ismét profi osztályban. Most meglepetéscsapat voltunk, innentől nyilván jobban fognak figyelni a játékosainkra, a tehetségeinkre. És persze már most is akad egy-két megkeresés, de nem olyanok, amitől tartanunk kellene.
–Mekkora változást terveznek a játékoskeretben a nyáron?
K. Á.: – A folyamatosságot és a stabilitást megtartva, de azért egy kis vérfrissítésre szükség lesz. Az idei keretünk több, mint a felének eleve élő szerződése van, és akadnak, akiknek automatikusan fog most meghosszabbodni. Az azért jól látszik, hogy a támadó szekcióban biztosan szükségünk lesz erősítésre, azonban még a közeljövő kérdése, hogy egyáltalán milyen lehetőségeink lesznek.
– Van a PMFC-nél fizetési sapka?
K. Á.: Fizetési sapka nincsen, sokkal inkább arra figyelünk nagyon, hogy ne legyenek túl nagy különbségek a bérekben, hiszen az öltözőn belül ez feszültségeket eredményezhetne. Ez már a harmadik év, amit így csinálunk, és eddig nagyon jól bevált, úgyhogy szeretnénk is ezen az úton tovább haladni.
– És gazdaságilag most milyen lábakon áll a klub?
Gy. J.: – Stabil! Természetesen az idei szezont, az NB III.-hoz képest lényegesen magasabb költségvetéssel kellett összeraknunk tavaly nyáron. Azonban amilyen bevételeket terveztünk, azokat realizálni is tudtuk. Semmilyen gazdasági probléma nem adódott menet közben, annak ellenére sem, hogy azért a pandémiával nem várt pluszköltségek is jelentkeztek. Elég, ha csak a minden bajnoki előtt kötelező teszteléseket említem, amelyek éves szinten mintegy 50 millió forintos extra kiadást jelentettek.
– Ebben az MLSZ nem adott valamilyen segítséget?
Gy. J.: – A szövetség partner volt ebben, és olyan támogatási struktúrát dolgozott ki, aminek köszönhetően a szezon után ennek a jó részét megkaphatjuk majd. De persze ettől még menet közben ezt a pénzt is elő kellett teremteni. Ami nagyon nagy öröm volt számunkra, hogy év közben akadtak olyan szponzorok, akik maguk kerestek meg minket, hogy szeretnének részt venni a klub építésében. Ez azért nagyon jó érzés.
– Azt a bajnokság során láthattuk, hogy igyekeznek kiszolgálni a szurkolókat. Igényes meccsújság jelent meg, megnyílt a szurkolói shopjuk, a zárt kapus időszakban online közvetítéseket sugároztak a bajnokijaikról. Az új szezonra mivel készülnek?
https://www.facebook.com/pecsimfc/photos/a.236973436323578/4140526732634876/
Gy. J.: – Azt valljuk, hogy a klub építéséhez nem csak a sportszakmai oldal, de a brand építése, a marketing is hozzátartozik. Ebben lépésről lépésre haladunk. Amit mi magunk meg tudtunk tenni, azt szerintem megtettük, és biztos, hogy lesznek még újdonságok. Azonban mivel ezek még tervezési szakaszban vannak, konkrétumokkal nem tudok egyelőre szolgálni. Az azért jól látszik, hogy a foci ezen része is egy verseny, de a szurkolói visszajelzések alapján jól állunk benne. Azonban itt is szeretnénk még magasabb szinteket elérni, ehhez pedig idővel nyilván új szakemberekre is szükségünk lesz.
– Viszont a szakmánál maradva, jó ideje a felnőtt csapat és a teljes utánpótlás szakmai felügyelete is Kulcsár Árpádhoz tartozik. Korábban ön is mondta már, hogy ezek külön-külön is teljes embert igényelnek. Tervben van, hogy a két pozíciót szétválasszák?
K. Á.: – Terv az van. Úgy azonban egészen biztosan nem akarom szétválasztani a kettőt, hogy ne legyen rálátásom az egészre.
Gy. J.: – Eddig azért nagyon jól működött ez a megoldás, hiszen így a klubfilozófiánkat is jobban előtérbe tudjuk helyezni. Nincs ugyanis vita az első csapat, és az utánpótlás vezetője közt.
K. Á.: – Azt nyilván én is látom, hogy nem egyemberes ez a feladat. Az utánpótlás a szívem csücske, azonban a felnőtt csapattal is úgy vagyok, hogy amíg engedik csinálni, addig csinálni is szeretném. Már csak azért is, mert eddig az eredmények is igazolnak minket
– Na, de akkor mi a terv?
K. Á.: – Biztos, hogy idővel valamelyik feladatból le kell adnom. Ez egyébként a közeljövő kérdése. Minden bizonnyal az utánpótlásban lesz majd egy meghosszabbított kezem.
– Házon belülről oldanák ezt meg?
K. Á.: – Abszolút!
– Korábban arról is volt már szó, hogy esetleg indítanának egy tartalékcsapatot valamelyik megyei osztályban. Ezen a fronton történt már előrelépés?
K. Á.: – Van egy határozott elképzelésünk erről. A jelenlegi szabályok egyébként már NB II.-es csapatoknak is megengedik, hogy akár az NB III.-ban indítsanak tartalékcsapatot, mi azonban egyelőre egy Megye I.-es gárdában gondolkodunk, és úgy is néz ki, hogy nagyon közel vagyunk ehhez a megoldáshoz. Ott elsősorban az utánpótlás-játékosaink kaphatnának lehetőséget. Az utánpótlás korosztályok és a felnőtt foci között ég és föld a különbség, ennek az áthidalására lenne tökéletes a tartalékcsapat. Amely pár év alatt persze jó lenne, ha az NB III.-ban jutna, így az első csapatunkban kevesebbet játszók is kaphatnának megfelelő terhelést. Persze mindezt úgy, hogy addig talán „nagyok” már az NB I.-ben vannak.
– Jelenleg egyébként a PMFC, mint klub alkalmas az élvonalra?
Gy. J.: – Sokszor felteszik ezt a kérdést. Ha belemegyünk nagyon a mélységekbe, akkor azt azért látni kell, hogy…
K. Á.: – Nem áll készen, de elvállalnánk!
Gy. J.: – Igen. Amíg a téli felkészülés alatt van olyan hét, hogy minden nap máshol kell edzenünk, mert a saját infrastruktúránk nem alkalmas a megfelelő minőségű edzésre, addig nehéz, de azon dolgozunk, hogy előre tudjunk lépni. Gazdaságilag, infrastruktúrában, játékban, minden téren. Szóval, ha úgy alakul, mindentől függetlenül nem fogunk elugrani a lehetőség elől.
– Az új szezonban mire lehet számítani?
K. Á.: – Meg kell ismételnünk ugyanezt a teljesítményt, ami azonban most már sokkal nehezebb lesz. A reális célkitűzés azt gondolom, az 1-6. hely lehet. Legalábbis ebben a pillanatban így gondolom, aztán meglátjuk, hogy az adott keret, amit majd ki tudunk alakítani alkalmas lehet-e erre. Persze ebben ugyanúgy benne lehet egy feljutás, mint ahogyan kis híján az idei szezonban is. A lényeg az, hogy mire a stadionunk felépül, minden szinten készen álljon a csapat és a klub is az NB I.-es tagságra.
