Hiába próbálta megakadályozni a tulajdonos a vörös vércsék beköltözését, hiába zárta le a bőrgyár épületéből kiálló vascső nyílását, melyben korábban már fészket raktak, a madarak nem hagyták magukat, azért is oda rakták tojásaikat. Mutatjuk, hogyan sikerült ez.
Megoldották a pécsi vércsék
Mint korábban beszámoltunk róla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai vették észre, hogy az egykori pécsi bőrgyár területén vörös vércsék költenek az egyik épület falából kiálló csőben. Egy darabig úgy tűnt, nem zavarnak senkit, aztán kiderült, az épület tulajdonosa meg akar szabadulni a madaraktól: a cső nyílását befedette, hogy ne tudjanak ott költeni.
A pár azonban nem hagyta magát!
A tavaszi ellenőrzés alkalmával a szakemberek azt látták, hogy a cső alatti párkányon zajlik a költés. (A vércsék nem építenek fészket, ezért az ilyen helyeken a puszta aljzatra vagy törmelékre rakják le a tojásaikat.)
Most viszont újabb hírek érkeztek a csodálatos madarakról: végül is nem a párkányon, hanem a cső alul erősen korrodált részén kapartak ki maguknak egy
nyílást, és a tojó ismét a csőbe rakta le a tojásait – számolt be róla a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei csoportja legújabb hírlevelében.
A költés egyébként rendben zajlott, de sajnos az óriási hőség közbeszólt. A fiókák nem tudták elviselni a csőben uralkodó meleget, ezért kiugráltak onnan. Két fióka szerencsére a párkányon landolt, kettő viszont nem élte túl az esést.
A túlélő csöppségek védelme érdekében a természetvédők deszkalapot helyeztek el a párkány oldalára, így nagyobb biztonságban bontogathatják szárnyaikat. Sőt, nemsokára már ki is repülnek – írja az MME.
Egy önkéntes pedig egy költőládát is kitett nekik, de ezt idén már nem foglalták el, ragaszkodtak a csőhöz. Remélhetőleg jövőre inkább ezt a kényelmes és biztonságos fészket választják.
Madártörténetek Baranyából
Kányahírek
Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt hazánk egyik legritkább ragadozómadarának, a vörös kányáknak a száma a Dél-Dunántúlon. Amint az az MME hírlevelében olvasható, 1990-ben kezdődött a madarak visszatelepedése Magyarországra, jelenleg 25-30 párra tehető állományuk, ráadásul az ismert fészkek több mint fele Baranyában található.
Hogy még többet megtudjanak a természetvédők a különleges madár életéről a kirepülés után, két baranyai fészekben is jeladóval láttak el 4 nagyobb fiókát.
A napokban számoltunk be arról, hogy a Mecseken három szép fióka is felnőtt, a „kis csapatról” fotót is megosztott a Duna-Dráva Nemzeti Park, amint az ágak közül kikukucskálnak.
Jó hír továbbá, hogy a fokozottan védett barna kányából is már több van Baranyában, mégpedig három párral, idén legalább 31 párra becsülik a megyében költő állományt.
Új madárfaj: halcsontfarkú récét találtak Baranyában
Egy halcsontfarkú récét figyeltek meg a sumonyi halastavakon júniusban az MME önkéntesei. A faj Amerikában Kanada déli részétől egészen a Tűzföldig előfordul. Angliába 1960-ban telepítették be, ezután több nyugat-európai országában is megjelent, ahol napjainkra önfenntartó fészkelő állományai is kialakultak. Magyarországra valószínűleg ezekből a populációkból származó példányok „kóborolnak el”.
Jól vannak a mentett kisgólyák
Négy fehérgólya-fióka került a Szigetvári Madármentő Állomásra egy csányoszrói fészekből, miután az egyik szülőt elütötte egy autó, az ott lakók pedig nagyon aggódtak azért, hogy a másik szülő nem eteti őket.
Szerencsére a picik jól vannak, nyitogatják szárnyaikat és óriási lakomákat csapnak: naponta nagyjából 2 kiló húsféleséget fogyasztanak el.
Hamarosan teljesen önállósodnak.
Kiemelt képünk illusztráció.
