A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének új vezetősége egy sajtóreggelin mutatkozott be a héten. Az frissen kinevezett elnök, Madaras Zoltán sok tekintetben meg akarja újítani az intézet működését.
Az biztos, hogy a szőlészeti kutatóintézet főhadiszállására érkezve, egy kicsit olyan, mintha Toszkánába csöppenne az ember. A környezet meseszép, a kilátás nem kevésbé. És persze amerre csak a szem ellát, szőlőtőkék sorakoznak egymás után.
Az biztos, hogy ebben a jövőben sem várható változás – nem úgy az intézet működésében. Ennek első hírnöke az a tény, hogy a vezetőség megújult. Az elnöki posztra Madaras Zoltánt nevezték ki, és mellette még két új vezető, Teszlák Péter kutatási igazgató valamint Ipacs Szabó István főborász is most mutatkozott be.
– Teszlák Péter a szőlő nemesítésben, a csemege és borszőlő tekintetében fogja az intézetet képviselni, míg Ipacs Szabó István főborásznak köszönhetően biztosított az, hogy a jövőben minősgi alapanyagokból, nagyon jó borok készüljenek nálunk – mondta vezető társairól az újdonsült elnök, Madaras Zoltán. – A fő feladatunk mellett, ami a szőlőnemesítés, szeretnénk új feladatokat is vállalni a jövőben.
Madaras székfoglalójában elmondta, hogy szeretnének a szőlészet, borászat témájában aktuális problémákra válaszokat keresni, illetve szeretnének szakmai segítséget nyújtani a régió borászainak is. E mellett azonban a kutatóintézet saját boraira is nagyobb hangsúlyt fognak helyezni a jövőben.
– Az elmúlt 25 évben, az intézetben nemesített szőlőfajtákban hatalmas lehetőségek vannak – jelentette ki Madaras. – Ezt szeretnénk minél szélesebb körben megmutatni. Az intézet kapuin kívülre is el fogjuk juttatni a borainkat, azon dolgozunk, hogy Pécsett a gasztronómiában minél több helyen jelenjenek meg, illetve a saját webshopunkon, és partnereinken keresztül sokkal több helyen szeretnénk értékesíteni azokat.
Már idén ősztől fognak indítani, rövid ciklusú képzéseket is, amelyekkel elsősorban a szakmát, illetve a borkultúra iránt érdeklődőket szeretnék megcélozni. E mellett az egyetemi gyakorlati képzésének kereteit is szélesíteni szeretnék.
– Nagyon fontos, hogy a meglévő kapcsolataink mellett újakat is építsünk borászokkal – szögezte le Madaras Zoltán. – Az oktatásban is partnerséget ajánlunk nekik. A szőlész-borász Bsc és Msc szakokban folyamatosan jelen kell, hogy legyenek, akár, mint gyakorlati képzőhelyek. Nagyon fontos ugyanis, hogy az itt végzett diákok ne csak az intézetünk területén ismerjék meg a gyártási technológiákat, a szakma kihívásait, hanem már az első pillanattól kezdve a piacon is lássák, hogy egy versenyszférában lévő borászatban milyen lehetőségek vannak, milyen kihívásokkal kell megküzdeniük.
