A pécsi virológus a Porfolion megjelent cikkében arról írt: nem elhanyagolható kérdés a negyedik hullám érkezését várva, hogy az őszi és téli időjárás, azaz a légúti megbetegedéseknek általában kedvező idő beköszöntével mi vár ránk.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudósok körében szinte már a járvány kezdete óta fontos kérdésnek számít a szezonalitás, ugyanis az nagyban meghatározza, hogy a vírus miként marad majd velünk hosszútávon.
Mint írta, a Nature folyóirat idén februárban több mint 100 immunológust, felbukkanó fertőző betegségek szakértőit és virológust kérdezett meg arról, hogy szerintük a vírus velünk marad-e vagy sem.
A válaszadók közel 90 százaléka szerint a vírus folyamatos jelenléte a legvalószínűbb.
Kemenesi Gábor ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy az eddig megtapasztalt halálozási és megbetegedési mutatókkal, szociális izolációs megoldásokkal kell elszenvednünk, az emberiség immunizálása ugyanis folyamatosan „hozzászoktat” minket a vírushoz. Hozzátette, a bolygó lakosságának nagy része még nem védett, ami nem csak torzítja jelenleg a szezonalitás hatásait, de új járványhullámokat is indukálhat.
„A legújabb modellezések alapján is a nyári lefutás és téli felfutás a legvalószínűbb jövőkép a SARS-CoV-2 terjedése esetében. Ez a most érkező „Delta-hullám” kapcsán rendkívül fokozott óvatosságra int, érdemes lesz figyelnünk az adatokra, jó eséllyel a mostani téli szezon végleges választ adhat a szezonalitás kérdésére is” – szerepel a cikkben.
Hogy az egyébként a téli időszakban jobban terjedő vírus mégis hogy lehet jelen most, nyáron is, arra a virológus szerint az immunitás hiánya, azaz egy-egy régióban élő emberek fogékonysága a vírusra, illetve az aktuálisan keringő vírusvariánsra a magyarázat.
Ennek pedig szerinte a legfőbb hajtóereje az egyenlőtlen vakcinaelosztás a világban, hiszen a nem átoltott népességben termelődnek újabb és újabb variánsok.
Szakmailag a legfontosabb kérdés tehát jelenleg nem a harmadik oltás, hanem a még nem védettek mihamarabb védetté tétele – fogalmazott Kemenesi Gábor. Mint írta, a harmadik oltás jelenleg csak azoknak az esetében – bizonyos korcsoportokban és meghatározott vakcináknál – fontos kérdés, akiknél nem alakult ki védettség az első kettőtől.
Ugyanakkor arra figyelmeztet: ha nem tudunk javítani az egyenlőtlen vakcinaelosztáson világszerte, akkor újabb és újabb variánsok születnek, esetenként komoly közegészségügyi kihívást jelentve.
