Legújabb cikksorozatunkban pécsi egészségügyi szakembereket kérdezünk arról, hogy a fertőzésen átesett és visszamaradó panaszokkal a klinikára érkező betegek között mely tünetekkel találkoznak leggyakrabban, milyen eredményekkel kezelik ezeket, illetve segítségükkel gyakorlati tippekkel látjuk el olvasóinkat, miképpen is fordulhatnak panaszaikkal a megfelelő ellátást nyújtó intézményhez. Elsőként a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. számú Belgyógyászati Klinika részéről nyilatkozott lapunknak prof. dr. Halmosi Róbert tudományos igazgatóhelyettes.
Ha az ember sokféle portálon olvasgat, körülbelül tisztában lehet azzal, hogy még ha meg is ússza enyhe tünetekkel a rettegett Covid-19-et, könnyen előfordulhatnak – hónapokkal a fertőzés után is – olyan hosszú távú mellékhatások, melyek jócskán megnehezítik az életét. Szerencsére a tudósok és egészségügyi dolgozók egyre több tapasztalattal rendelkeznek a sok millió ember halálát okozó betegségről, így a koronavírus szövődményeit mind inkább enyhíteni tudják, sőt ezek akár teljesen meg is szüntethetők megfelelő orvosi segítséggel.
Mint az interjúból kiderült, az I. számú Belgyógyászati Klinikán a koronavírus berobbanása, illetve kifejezetten a Covid-19 fertőzés után felbukkanó tünetek miatt közel 25 százalékkal nőtt a pulmonológiai és kardiológiai ellátásra szorulók száma. Habár a statisztikai adatok azt mutatják, hogy vannak bizonyos csoportok – például az idősek, a nők, a túlsúlyosak, az inaktív életmódot folytatók –, akik közül több páciens kerül ki, alapvetően nem lehet azt mondani, hogy a fiatalok minden esetben könnyebben esnek át a betegségen.
Sőt, mint azt Halmosi Róbert kiemelte:
[su_quote]nem lehet olyan következtetést sem levonni, mely szerint magán a vírusfertőzésen enyhe tünetekkel átesettek kisebb arányban szenvednének a később kialakuló mellékhatásoktól.[/su_quote]
Hozzátette, nem érdemes tehát arra alapozni, hogy aki fiatal és egyébként egészséges, mindenképpen simán át fog esni a koronavíruson. Az orvos szerint egyértelmű, hogy a legjobb, ha beoltatjuk magunkat a biztonság kedvéért. Példaként felhozta, akadtak olyan korábban egészséges fiatal pácienseik, akiknél egy sétálás közben elvégzett teszttel (6 perces járásteszt) komoly véroxigénszint-csökkenést (és ezáltal tüdőkárosodást) igazoltak – ezt pedig korábban el sem tudták képzelni kollégáival.
Elmondta, akut vagy heveny szakaszában a koronavírus ugyan légúti fertőzés, ezt követően ami hazánkban az aktuális meghatározás szerint minimum egy hónappal az infekció kezdete után indul, azonban egyre inkább rendszerbetegségnek tekinthető, ez pedig azt jelenti, hogy testünk több részén alakulhatnak ki tünetek, nem kizárólag a légzőszervünkben. A pécsi belgyógyászaton leggyakrabban mégis légúti tünetekkel találkoznak, méghozzá nem múló, száraz köhögés formájában. Ez elsősorban egyébként azoknál fordul elő, akiknél súlyos lefolyású volt a vírus, gyakran kórházi ápolásra szorultak.
– Emellett nagyon gyakori utótünet a gyengeség, illetve a terhelhetőség csökkenése is, mely egyáltalán nem függ össze azzal, hogy a beteg otthon enyhe panaszokkal vészelte át a betegséget, vagy kórházba került. Volt extrém példánk is: egy amatőr kerékpárversenyző tragikusan élte meg ezt, mert komolyan romlottak az eredményei a visszamaradó Covid-19 tünetek miatt. De persze egy már meglevő szívelégtelenség további romlása is nagyon kellemetlen tud lenni – mondta a szakember.
Mint mondta, a mellkasi fájdalom is viszonylag gyakori tünet, azonban ennél nem lehet egyértelműen tudni, hogy valóban koronavírus-fertőzés következményéről van szó, vagy pedig az elmúlt másfél évben alakult ki fokozatosan a probléma, amikor sokan nem mertek orvoshoz fordulni a fertőzéstől való félelmek miatt.
Szívritmuszavarok szintén gyakran előfordulnak a koronavíruson átesett betegek körében. Szerencsére legtöbbször enyhe tünetekről van szó, de akadnak súlyosabb esetek is. Mint az orvos elmondta, úgynevezett késői tromboembóliás történéseket is találtak, tehát előfordultak a vírusfertőzés miatt megbolydult véralvadási rendszer következtében kialakult trombózisok is.
Kérdésünkre azt is elárulta, hogy náluk egyetlen olyan eset sem volt, mikor kiderült volna, hogy a beteg egyértelműen az oltás miatt kapott trombózist.
Halmosi Róbert kiemelte, hogy a Covid-19 fertőzés után jelentkező szövődményeknek komoly tünettana van és sajnos igen „csalafinta” betegségről van szó. Habár nincs egy általános csodaszer, ami minden panaszra alkalmazható lenne, mindazonáltal a később jelentkező tüneteket jól tudják kezelni, számos olyan páciensük van, akit teljesen ki tudtak gyógyítani.
– A legfontosabb dolog, amit megtehetünk, hogy igazoljuk a problémát, a kiszűrt betegeket utánkövetjük, és amennyiben szükséges, az adott panaszt kezelni tudjuk. A száraz köhögés hátterében meghúzódó tüdőkötőszövetes átépülés esetén például mellkasi CT-vel végzett utánkövetéses vizsgálat mellet szteroid-kezelés a megoldás. Szívritmuszavaroknál ugyanazokat a gyógyszereket tudjuk alkalmazni, mint a többi beteg esetében. A tromboembóliás szövődményeknél különösen fontos, hogy ezeket időben észleljük – vélekedett a szakember.
[su_note note_color=”#83b5d9″]A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának (PTE KK) 10 különböző koronavírus-ambulanciája működik jelenleg, így a legkülönfélébb panaszokkal tudnak specifikus kezelést alkalmazni a betegeken. Az I. számú Belgyógyászati közös pulmonológia és kardiológia szakrendeléssel várja a háziorvoson keresztül bejelentkezőket. Interjúnk készültekor elhangzott, hogy a jelentkezési sorrenden kívül a tünetek súlyosságán is múlik, mennyit kell várni egy-egy időpontra, azonban Halmosi Róbert szerint maximum néhány hétről lehet szó. [/su_note]
