Az összesen 77 milliárd forintos támogatás nem csúszik, nem átmenetileg került veszélybe, hanem végérvényesen elveszett – írja a Népszava.
Nemrég, két hete írtuk meg, hogy a kormány nem tudott megegyezni Norvégiával arról, hogy mely hazai szervezet felügyelje a Norvég Alap civil támogatási programjának lebonyolítását. Ez már akkor is azt jelentette, hogy Magyarország 77 milliárd forintnyi támogatástól eshet el, és így a norvég kormánnyal kötött decemberi megállapodás is hatályát veszti.
Új fejlemény, hogy a norvég külügyminisztérium hivatalosan is lezártnak tekinti az ügyet:
„Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai” – írta a norvég külügyminisztérium a Népszavának.
Ezzel a norvégok – írja a Népszava – egyértelművé tették:
az összesen 77 milliárd forintos támogatás nem csúszik, nem átmenetileg került veszélybe, hanem végérvényesen elveszett.
Azt már a Telex teszi hozzá, hogy a norvég külügyminiszter korábban azt nyilatkozta, ha nem az alapból, akkor másképp kell majd támogatniuk a magyar civil szervezeteket.
A Népszava cikke megjegyzi, hogy a Miniszterelnökség múlt pénteken azt közölte a lappal, hogy „a magyar fél javaslatot tett új határidő kitűzésével az egyeztetések folytatására”, a Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára pedig azt nyilatkozta korábban, hogy „egyedül a norvégokon múlik”, lesz-e megállapodás.
Korábbi cikkünkben röviden összegeztük, hogy miről is szól ez az ügy:
- a kormány évek óta szeretné elérni, hogy komolyabb befolyása legyen a norvég pénzek elosztásánál;
- hónapok óta folytak a tárgyalások a norvégok és Magyarország között, de a kitűzött határidőre ezek szerint nem született megállapodás;
- korábban a pályázat bonyolítója az Ökotárs Alapítvány volt, amit a magyar kormány 2014-ben különböző, később teljesen megalapozatlannak bizonyult vádakkal támadott, a szervezet vezetőjét rendőrök vitték el.
A Norvég Alap támogatásainak elmaradása azokat a pécsi, baranyai civil szerveteket is érzékenyen érinti, akik az alaptól reméltek támogatáshoz jutni.
Ahogy azt korábban megírtuk: a Norvég Alap oldalán 25 olyan baranyai, többségében pécsi projekt szerepel, amely pénzhez jutott ebből a forrásból az elmúlt években. Kapott támogatást többek között a leukémiás és tumoros beteg gyerekek gyógyítását segítő Tölösi Péter Alapítvány, a Fogd a Kezem Alapítvány, a Nevelők Háza Egyesület, a Vasasért Alapítvány, a Retextil Alapítvány. Az egyik legnagyobb támogatást a Peer Gynt néven futó szociális mintaprojekt kapta, közel 1 millió eurót, fő kedvezményezettje a pécsi önkormányzat volt.
Jegyzetünk a témában itt olvasható:
A Miniszterelnökség szerdán délután – enyhén sértődött hangvételű – közleményben reagált a helyzetre. Ha a lényegét egy szóban szeretnénk összegezni, akkor „Soros”. Íme:
„Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet.
Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt. Norvégia ezzel megsérti az EGT tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el. Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak.”
További részletek az ügyről az alábbi cikkeinkben olvashatók:
Buktuk a Norvég Alap civil pénzeit, ez a pécsieknek is fájhat
[su_box title=”Mi az a Norvég Alap?” style=”glass” box_color=”#1aabe3″ radius=”2″]Az EGT Alap és a Norvég Alap Norvégia, Izland és Liechtenstein, mint donor országok által létrehozott finanszírozási mechanizmus. A donor országok az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, azonban nem tagjai az Európai Uniónak. Ennek következtében nem járulnak hozzá pénzügyileg az EU közös politikáihoz, viszont az Európai Gazdasági Térség országai közti különbségek kiegyenlítését a szolidaritás jegyében e külön támogatási alapokkal segítik. Az EGT és Norvég Alap átfogó céljai a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítése a donor országok és a kedvezményezett országok között. A Norvég Alap kedvezményezett országai az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 13 tagállam, köztük Magyarország.[/su_box]
