Ünnepélyes keretek között nyitotta meg a szüreti szezont augusztus 11-én az országban elsőként a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete.
Az 1949 óta fennálló, 30 hektárnyi szőlőültetvénnyel rendelkező intézet hatalmas pincéjében felkészülten várja a friss termést, hogy majd kiváló minőségű borok kerülhessenek a palackokba.
Az idei szüretkezdés országos viszonylatban is korainak számít.
Érdekesség, hogy tavaly a szüret épp ezen a napon, augusztus 11-én indult a pécsi kutatóintézetben – olvasható a PTE lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Mint írják, az eseményen Madaras Zoltán, az intézet elnöke kiemelte, jól vizsgáztak a dr. Kozma Pál tudományos főmunkatárs által nemesített fajták a viszontagságos, szélsőséges időjárású év ellenére is, a legkorábban szüretelhető fajtákat csak egyszer permetezték a fekete rothadás ellen.
A szüretkezdésen Felföldi László pécsi megyéspüspök áldotta meg a termést és a szőlőmunkásokat. Az ünnepségen részt vett dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora is.
Képek az eseményről:
[su_box title=”Rövid évjáratjellemzés” style=”glass” box_color=”#8ecc6d” radius=”2″]
A 2021-es év a szentmiklóshegyi termőhelyen az átlagosnál hűvösebb és szárazabb időszakkal indult. A fakadást megelőző hónapok kedvezőtlenül hűvös időjárása és a csapadékhiány miatt a fajták többségénél a fakadás késett, a sokéves átlaghoz képest április végére tolódott. A fakadást követően a szőlőtőkék hajtásnövekedése lassú és vontatott volt egészen június elejéig. A hőmérséklet jelentős emelkedése épp a virágzási időszakra esett, amely több fajta esetében gyors elvirágzást és rossz kötődést eredményezett. A júniusi és júliusi hőségnapok, illetve a fokozódó aszály ellenére az intenzív bogyónövekedés szakasza rendben haladt, a szakemberek viszonylag gyors fürtzáródást tapasztaltak. A súlyos csapadékhiány a légköri aszállyal párosulva főként a fiatal ültetvényeket veszélyeztette. A mentőövként érkező néhány csapadékos napnak köszönhetően a bogyók fejlődése és a zsendülés kezdete látványosan behozta a lemaradást. Augusztus első felében pedig már több korai fajta – főként fehér borszőlőfajták és egy pinot noir-klón – eléri a technológiai érettséget. A rezisztencianemesítési eredményekből származó fajták közül ilyen a sylver, a jázmin és a kozmopoliten, illetve egy régebbi nemesítésű, méltán híres pécsi fajta, a zenit.[/su_box]
Fotók: Csortos Szabolcs/UnivPécs
