A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából a Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztálya tárlatvezetést tart a Vasváry-ház „Málenkij robot” emlékkiállításban november 25-én, csütörtökön, 10 órakor.
Alább a Janus Pannonius Múzeum közleménye olvasható:
„1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezett haza a Szovjetunióból, hírmondóként a mintegy egymillió magyar közül, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy »málenkij robotosként« többéves kényszermunkára a Szovjetunióba hurcoltak, illetve akiket a második világháborút követően politikai okokból a GULÁG rabtelepeire száműztek. Az ő emlékük előtti tisztelgés jeleként 2012 májusában Magyarország Országgyűlése november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította.
A Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztálya ezen a napon, november 25-én 10 órától tárlatvezetéssel emlékezik azokra, akiket a »kis munka«, azaz a »málenkij robot« ürügyével gyűjtöttek össze, és legtöbbször az ukrajnai Donyec-medence (Donbasz) iparvidékére, az Urálba vagy a Kaukázusba vittek, ahol bányákban, gyárakban, kolhozokban, vasútvonalakon és különböző nagyméretű építkezéseken dolgoztatták őket. Az elhurcoltak mintegy harmada ott, távol a hazájától vesztette életét. Megölte őket a kegyetlen orosz tél, a borzalmas élet- és munkakörülmények, a járványok, az éhezés és a megalázó bánásmód. Áldozatai lettek az embertelen szovjet-kommunista rendszernek – ahogyan a Szovjetunió közel harmincmillió polgára is.
A mintegy 250–300 ezer »málenkij robotra« hurcolt civil személy – fiatal lányok, asszonyok, legények, családanyák és családapák – »csak« egy részét tették ki a deportált magyar polgári lakosságnak. A másik, kisebb rész a politikai elítéltek soraiból került ki. Az ő sorsuk, ha lehet, még rosszabb volt. A még távolibb Kelet-Szibériába vitték őket, ahol még reménytelenebb körülmények között, sokkal több évet kellett eltölteniük a kényszermunkatáborokban. Száműzetésük helye oly távoli volt, s büntetésük oly hosszúnak ígérkezett, hogy alig akadt közöttük, aki valóban hitte, hogy egyszer még visszakerül hazájába.”
Rájuk emlékezhetünk a pécsi emlékkiállítás megtekintésével.
A múzeum azt kéri az érdeklődőktől, hogy előzetesen regisztráljanak a [email protected] címre. A tárlatvezetés a múzeumi belépőjegy megváltása után ingyenes.
Még egy kiemelt eseményére hívja fel a figyelmet a Janus Pannonius Múzeum: november 23-án kedden mutatják be dr. Falusi Norbert „Két nemzet határán” – Erdélyi magyar nemzetépítők az európai nagy változásban 1900–1925 című kötetét a JPM Várostörténeti Múzeum Padlás előadóterében (Felsőmalom u. 9.).
