Múlt héten az Európai Bizottság levelet küldött a magyar és a lengyel kormánynak. A 444 elemző cikke azt írja: a levelek azért különleges jelentőségűek, mert az „uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló EU-rendeletre hivatkoznak. Ez az a rendelet, amit tavaly még jogállamisági mechanizmusnak hívtak. Lényege, hogy el lehet venni az EU-s pénzeket azoktól a kormányoktól, amelyek veszélyeztetik a demokratikus rendet.
Magyarország és Lengyelország az EU Bírósága elé vitte a rendeletet, mert az szerintük politikailag motivált támadásra alkalmas. A két ország ugyan megszavazta az új költségvetést és a helyreállítási alapot is, de csak azzal a feltétellel, hogy az Európai Bizottság ígéretet tett: amíg a Bíróság nem dönt, addig nem javasolnak szankciót.
A két levél kiküldése a 444 szerzője szerint azt jelenti, hogy az Európai Bizottság elég sok munkát előre elvégez, hogyha a Bíróság rendben találja a rendeletet, akkor rögtön javasolhassa a szankciók kivetését.
Számos korrupciós kockázat szerepel a magyar kormánynak küldött levélben, kiemelve, hogy a közbeszerzések jelentős része rendkívül problémás. A kormány szemére vetik azt is, hogy nem bünteti a magyar állam a korrupciót, főleg az ügyészség átláthatatlan működését kritizálják, de az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságaival kapcsolatos ügyeket is megemlítik – írja a cikk.
Közvetve pécsi vonatkozása is van a levélnek, mégpedig az idén alapítványi fenntartásba került Pécsi Tudományegyetemet érintően.
A Bizottság az idén létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is problémásnak találja, mert törvényben előírt módon folyamatosan állami pénzt kapnak olyan magántársaságok, amelyek vezetésébe az állam nem szólhat bele. Itt főleg az egyetemek és azok vagyonainak elajándékozása miatt aggódnak, mert ezek az intézmények jogosultak lennének EU-s támogatásokra is.
https://www.pecsma.hu/pecs-aktual/szerzodes-az-itm-es-az-egyetemi-alapitvany-kozott-ehhez-nem-volt-szukseg-modellvaltasra/
