A 48-as téren és a Kossuth téren ünnepelte Pécs az 1848-as forradalom ünnepét. Pécs polgármestere párhuzamot vont az akkori magyarországi és a mostani ukrajnai események, valamint a hazai politikai helyzet között. Beszédet mondott Szakács László országgyűlési képviselő is, aki szerint az illiberális politika megbukott.
A 48-as téren 15 órakor a huszárok és felvonulók gyülekezőjét lehetett megtekinteni a Petőfi-szobornál, 15.15-kor hangzott el a Nemzeti dal és a 12 pont, majd elindult a felvonulás a Kossuth térre.
A Kossuth téren szintén három órakor kezdődött a program a Csurgó Zenekar ünnepi gyermekkoncertjével, ez után érkeztek meg a felvonulók, majd 16 órától következtek az ünnepi beszédek.
Péterffy Attila polgármester emlékeztetett, 1848-ban a nemzet legfőbb követelései a béke, szabadság és egyetértés voltak.
“Eltelt 174 hosszú év, ma vajon mit kívánhat a magyar nemzet? Mit kívánhat 2022-ben, amikor a szomszéd államban egy fékevesztett diktátor anyák és gyermekek vérével festi a falakat” – tette fel a kérdést beszédében Péterffy.
Aztán arról beszélt, hogy a nemzet ma is békét kíván.
“Elég volt a folytonos háborúból, amiben a hatalom 12 éve hadakozik. Propagandájuk szerint egykori mecénásuk ellen, a rezsi ellen, a migránshordák ellen, Brüsszel ellen. Valójában pedig csak a szabadság ellen, a magánnyugdíjaink ellen, az éppen kiszemelt társadalmi csoportok ellen. Az oktatás ellen, a kórházak ellen, a demokrácia ellen.” – fejtegette.
Ahogy a béke, úgy a szabadság és az egyetértés is érvényes követelései lehetnek a magyaroknak ma is – mondta.
“Legyen igazi szabadság, legyen a magyar egy valóban felszabadult nemzet! Legyen megint friss, jó levegő ebben az országban, legyen megint jó hangulat, legyen bizakodás és fejlődés! … Legyen egyetértés. Nem, nem úgy, ahogy a Fidesz kigondolta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Valódi egyetértésre gondolok.” – így a polgármester.
Péterffy szerint az emberek a putyini pusztítás helyett európai Magyarországot akarnak, “mert a mi helyünk Európa közepén van, és nem Nyugat-Oroszországban, bármit is mondjon az agresszor kicsi, de hűséges barátja”.
A polgármester ezt követően arról beszélt, hogy a márciusi ifjak 12 pontjából nem sok minden valósult meg 2022-re.
“Szabad a sajtó, vagy a saját pénzünkön hazudnak nekünk? Felelős a minisztérium? Közös a teherviselés, vagy csak a kiváltságosok mérhetetlen gazdagodását szolgálja a rendszer?” – tette fel a kérdést.
Beszéde végén Péterffy Attila az április 3-ai országgyűlési választások fontosságát emelte ki.
“Kevesebb mint három hét múlva csak egy tollra lesz szükségünk, és újra friss levegőt szívhatunk. Csak két kicsi X, négy apró tollvonás. Csupán ennyi választ el minket az egyenlőségtől, a szabadságtól és a testvériségtől. Mindössze két X a különbség Európa és Putyin között” – fogalmazott.
Szerinte a választás tétje az, hogy “fel tudjuk-e építeni a nemzet 174 éves álmait”
Péterffy Attila után dr. Szakács László országgyűlési képviselő mondott beszédet.
Az ellenzéki politikus először az 1848. március 15-ei eseményeket elevenítette fel, kiemelve, hogy akkor, azon a napon “a pesti utcákon nem számított a származás, a vallási hovatartozás, nem számít ki gazdag vagy szegény. Mindenki a magyar nemzet része volt.
Érezték, hogy közös erőfeszítéssel megváltoztathatják azt a világot, ami addig mozdíthatatlannak tűnt.”
A történelmi kitekintés után Szakács is felvillantotta az összefüggéseket 48 öröksége, a mai politikai helyzet és az ukrajnai háború között.
Hangsúlyozta: az orosz agressziót “ a pusztítást, katonák, nők, gyermekek halálát semmiféle ok, érvelés, vélt vagy valós sérelem nem igazolhatja”. Szerinte a magyaroknak szolidaritást kell vállalniuk a hazáját védő ukrán néppel.
A képviselő szerint a Putyin által elindított háborúval Orbán illiberális rendszere megbukott.
A háború “annak az ‘illiberális’ politikának a csődje, amely álhírekkel téveszti meg, manipulálja saját népét, amely gyűlöletre, megosztásra és kirekesztésre épít. Annak a politikának a csődje, amely a gazdaságot és az ország erőforrásait a hatalomtól függésben lévő oligarchák kezére játssza át. Annak a politikának a csődje, amely az egyenlőtlenségeket, az igazságtalanságot nem megszüntetni akarja, hanem elhazudni.” – fejtegette.
Utalva a közelgő választásra azt mondta: “Annyi elvesztegetett év után vissza kell szereznünk egy szabadabb és jobb élet lehetőségét.”
A beszédek után a politikai és társadalmi szervezetek koszorúzása következett, majd a Tóth Vera Quartet koncertjét hallgathatták meg az ünneplő pécsiek.
idén Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Dubrovay László és Dohnányi Ernő műveivel hívta közös ünneplésre a közönséget a Pannon Filharmonikusok. Ránki Fülöp zongoraművész a 19 órakor kezdődött est szólistája, Hamar Zsolt karmester vezényel.
Az estet záró mű Pécsről indult el a világsiker útján, Dohnányi Ernő ugyanis itt mutatta be 1924-ben Ruralia Hungarica című zongoraciklusát, melyet a hazai és külföldi közönség egyaránt lelkesen fogadott, a mű egyik fontos lenyomata Dohnányi hazaszeretetének.
Péterffy Attila polgármester az ünnepi hangverseny előtt arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc sok szállal kapcsolódik a kor művészetéhez, 1848 forradalmi mámorban úszó európai nagyvárosaitól a zene is elválaszthatatlan.
A polgármester idézte napjaink orosz zenésze és politikai aktivistája, Marija Aljohina szavait: „A forradalom igazi hősköltemény, de ha egyszerűen abbahagyjuk és eltűnünk, az ő hőskölteményük lesz, nem a miénk. Az ország az övék marad, és sose lesz a miénk.”
Végül beszédét a következő gondolatokkal zárta: „Azt gondolom, hogy az ország most is a miénk. Nemzetként még mindig ezer érzés és történelmi emlék köt össze minket. Igaz, azon, hogy újra összetartó közösséggé váljunk, sokat kell majd dolgoznunk. Ez a munka lehet majd a mi hőskölteményünk.”
