Egy kisebb temető lehetett a területen a késő római időszakban. Összesen hét sírt találtak a Felsőmalom utcában.
Különleges leletek kerültek elő Pécsett, a Felsőmalom utcában zajló építkezés területén a közelmúltban – közölte a Janus Pannonius Múzeum szerdán. Mint írják, összesen hét római kori sírról van szó – amelyek közül kettő téglasír, öt pedig földsír – valamint azok mellékleteként római kori illatszeres üvegecske, több fibula, valamint korsó–pohár együttes is előkerült az építkezésen (utóbbi páros megfestve a Korsós sírkamra északi falán lévő falfülkében is látható).
A múzeum közleménye kitér arra is, hogy a Felsőmalom utcai telek déli részén már tavaly és tavalyelőtt az itt létesítendő mélygarázs helyén két késő római téglasírt találtak a szakemberek.
Íme, egy részlet Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze által március 17. és március 25. között végzett régészeti megfigyelés eredményeiből:
„A tapasztaltak alapján itt egy kisebb temető lehetett a késő római időszakban, a Kr. u. 4. században. A terület messze esik a fallal körbekerített késő római Sopianae körül létrehozott mindhárom temetőtől, így itt egy külön temetővel kell számolni. A helyi római lakosság körében ebben az időszakban szinte általános a téglasír használata, amelybe az elhunytakat szinte kizárólagosan fejjel nyugatnak temették el. Az itt előkerült sírok között volt kelet–nyugat, nyugat–kelet, észak–dél és dél–észak tájolású is.”
A közlemény szerint a Felsőmalom utcai temetőrészlet sokban hasonlít a Kossuth tér területén, Sopianae keleti temetőjében tapasztaltakhoz: ott is hasonlóan magas a földsírok aránya és vegyes a tájolás. Oda feltehetőleg a helyieknél szegényebb, betelepített lakosokat temettek, akik igyekeztek a helyi szokásokhoz igazodni. A két helyszín között jelentős különbség azonban, hogy a Felsőmalom utcában előkerült két jellegzetes, római, kiválóan megépített téglasír is volt, ezek semmiben sem különböznek az északi temető sírjaitól.
Római kori korsó–pohár együttes és több fibula is előkerült
Az egyik téglasírban az elhunyt lábfeje mellett a római sírokban gyakori üvegből készült korsó–pohár melléklet volt megfigyelhető, más sírokban illatszeres üvegecske, a vállon a ruhát összefogó jellegzetes hagymafejes fibulák (ruhakapcsoló tű) is előkerültek, mindez tipikusan római anyagi kultúrára utal – áll a múzeum közleményében.
A korsó–pohár együttes nem először jelenik meg a Pécsett feltárt római kori emlékek esetében: ilyen látható megfestve például a Dóm tér alatt rejtőző II. számú sírkamra északi falán lévő falfülkében is, amely után a nevét is kapta az építmény: Korsós sírkamra. A két tárgy valláshoz nem köthető, így azt sem lehet megmondani, hogy keresztények vagy pogányok voltak az eltemetettek.
Tóth Zsolt régész tájékoztatása szerint a Sopianae körüli három temetőről már sok információ áll rendelkezésre, de az attól távolabb előkerült sírcsoportokkal (így a Felsőmalom utcai temetővel) kapcsolatos konkrétabb állásfoglaláshoz jóval több adatra lenne szükség.
Annyi már az eddigi ismeretanyag alapján is kirajzolódik, hogy a Széchenyi tér és Kossuth tér vonalától keletre is volt „élet” a késő római időszakban.
A sírok feltárásáról olvasónk is lőtt pár képet „a szomszédból”:
