A nemzetközi kutatócsoport munkája során létrehozta a regionális fejlesztési csapda fogalmát. Csapdában lévőnek azt a régiót tekintik, amely három szempontból, a jövedelem, a termelékenység és a foglalkoztatás terén sem képes megőrizni gazdasági dinamizmusát, ezekben a mutatókban rosszabbul teljesít, mint nemzeti és európai társai – írja a g7.hu.
Egyszerűbben fogalmazva egy régió akkor van fejlesztési csapdában, ha a lakóinak jóléte nem javul a korábbi teljesítményéhez, illetve a nemzeti és az európai piacokon uralkodó gazdasági feltételekhez képest.
Vannak régiók az EU-ban, amelyek az uniós átlagnál fejlettebb szinten vannak csapdában (általában olasz és francia térségek), mások közepes szinten ragadtak be, a harmadik kategóriánál pedig alacsony szint mellett nem látszik fejlődés. Magyarországon az első két kategóriába egy térség sem tartozik, az utóbbi, azaz az alacsony szint melletti stagnáló kategória jellemzői viszont ráillenek a Dél-Dunántúlra.
A fejlesztési csapdában lévő, vagy a csapdába kerülés veszélyének kitett régiókban:
- a feldolgozóiparnak alacsonyabb az aránya (mint a csapdában nem lévőknél),
- az ipar növekedése a legalacsonyabb szinten van (vagy akár csökken),
- a nem szabad piaci szolgáltatások (főleg a szociális ellátás, az egészségügy, az oktatás és a honvédelem) aránya magasabb,
- a munkaképes korú lakosságban alacsonyabb a középfokú végzettségűek aránya
- az alacsony jövedelmű csapdába esett területeken a főiskolai végzettségűek aránya mérsékeltebben növekszik.
