Magyarországon kétszer olyan gyorsan nőnek az árak, mint az uniós átlag. A hatósági szabályozással lefékezni nem lehet az áremelkedést, sőt hosszú távon nagyobb infláció jöhet – hangzott el az ATV híradójában.
Bod Péter Ákos, a Jegybank korábbi elnöke az üzemanyag- és élelmiszer-ársapkákról beszélt az ATV-nek, mint mondta, a kormány az elszabaduló inflációt szeretné az intézkedésekkel visszaszorítani, ám az áremelkedést ezzel nem lehet visszaszorítani, csak az átmeneti hullámokat áthidalni.
A közgazdász szerint a hatósági árszabályozással rövid távon talán megfogják az árat, de hosszabb távon inkább rontanak a helyzeten, mert elhúzzák az inflációt.
Ráadásul ez rontja a gazdasági klímát és további emelésekre serkenti a gazdasági szereplőket.
A szakértő felidézte, a legtöbb országban az inflációt ráengedték a gazdaságra, de közben a gazdasági szereplők támogatást kaptak, több uniós államban pedig egyszeri szociális juttatásban részesültek a lakosok.
Ezek az intézkedések ugyan gyorsabb árnövekedést hoztak, hamarabb lefutó inflációval, Magyarországon viszont újabb pénzromlást eredményeznek, mivel „a hatósági áraknak egyszer vége, és akkor újabb emelkedés jön” – foglalta össze Bod Péter Ákos.
Tóth Levente, a Bank360 elemzője szintén arra a következtetésre jutott, hogy bár nem lehet kijelenteni, hogy ársapkák nélkül nagyobb élelmiszer-infláció jött volna, az biztos, hogy az árstop nem volt jó ötlet, nem volt képes megfékezni az egészen brutális inflációt.
Az élelmiszerek az elmúlt egy évben átlagosan több mint 35 százalékkal drágultak.
A kenyérért csaknem 92, a sajtért 95 százalékkal kell most többet fizetni, ráadásul az árstoppal érintett termékekből hiány is kialakult a szakértők szerint.
[su_quote]A fogyasztó semmit nem nyer az intézkedéssel, hanem globálisan bukik mindenki [/su_quote]
– tette hozzá Molnár László, a GKI vezérigazgatója.
