A Forbes-nak adott interjút Pálinkás Zsolt, a Tesco magyarországi vezérigazgatója. A szakember főként az ársapkákról beszélt, sok összefüggésre mutatott rá.
Mint mondta, az ársapkákról az elején azt gondolhattuk, jó volt a szándék, bizonytalan időkben erősítette a vásárlói bizalmat, és fogyasztást tudott generálni, azonban mostanra kirajzolódott a teljes kép. Pálinkás Zsolt szerint a rendelkezés torzítja a piacot, más termékek árát mesterségesen megdobja, és nem mellesleg óriási veszteséget okoz.
A szakember arra emlékeztetett, bár az első élelmiszerárstopnál csak hat termékről volt szó, az üzletben ez a valóságban 48 terméket jelentett: többfajta napraforgóolajat forgalmaznak, csirkemellből is van többféle kiszerelés, csomagolás. Ehhez képest a legutóbbi intézkedésnél, vagyis a tojás és a burgonya hatósági árazásával könnyebb dolguk volt, de sok időt nem kaptak az átállásra.
A Tesco-vezető elmondta, egy-egy bejelentés nagyon meg tudja zavarni a piacot. Hiába folyamatos az ellátás, „az emberek ilyenkor ráugranak az adott termékekre, nagyon hirtelen megnövekedik, és mesterséges lesz a kereslet. A stop tehát egyfelől torzítja a piaci viszonyokat, másfelől más termékek árkorrekciója miatt árfelhajtó hatása is van, és így még gerjesztheti is az inflációt” – foglalta össze Pálinkás, de erre jutott korábban több más szakértő is.
https://www.pecsma.hu/korzo/az-arsapkak-hosszabb-tavon-csak-rontanak-a-helyzeten-a-szakertok-szerint/
Az interjúban arról is szó esett, mi alapján döntenek az üzletben a vásárlási korlátozásról. A vezető kifejtette, először megnézték az ellátási láncot, a készleteiket, és először, az árstop indulásánál magabiztosak voltak, hiszen európai lekötéseik voltak. De arra nem számítottak, hogy például akár 700 százalékkal is felmehet a forgalom a cukron. Ezért vezettek be mennyiségi korlátozást, és ezek után a biztonság kedvéért a tojásnál és a burgonyánál is rögtön így döntöttek, annak ellenére, hogy biztosnak látszik az ellátás.
Még egy példát hozott az ársapka körüli problémákra Pálinkás, méghozzá a csirkemellfiléét. Mint mondta, a hatósági ár nyilvánvalóan megdobta a keresletet a csirkemell iránt, azonban mivel nem lehet csak a mellét árulni, az egész állatot le kell vágni, és a maradék részekkel is kezdenie kell valamit a beszállítónak. Két lehetősége van, „vagy sokat vág le, de akkor nyomott áron tudja csak eladni a piacon és vesztesége keletkezik, vagy annyit vág le, ahol még arányban van a nyeresége és a vesztesége”.
[su_quote]Ezért van kevés csirke, és ezért van az, hogyha kifogy a filé, akkor az állat összes többi részét aránytalanul drágán lehet csak megvásárolni.[/su_quote]
A kérdés tehát az, hogy az árstoppal valójában jól jár-e a vásárló, és az egész intézkedésnek inflációfékező hatása van-e – mondja Pálinkás. A válasz egyértelműen nem, a vásárlónak, a beszállítónak és az üzletnek sem jó ez – és ott vannak még az energiaárak, a gyenge valuta, a háború – összegzi.
A szakember egyébként nem tart áruhiánytól, a hatósági áras termékeknél sem, hangsúlyozta, céljuk, hogy a kiszámíthatóság folyamatosan meglegyen. „Hogy lássák a vásárlók, hogy nincs háborús helyzet, nincs világvége, nincs pánik, holnap is lesz élelmiszer, meg holnapután is”.
Az interjúból kiderült továbbá:
- A vásárlók kosara körülbelül 15 százalékkal növekedett értékben úgy, hogy közben eggyel kevesebb termék van benne.
- Nőtt az akciós érzékenység, tudatosabbak lettek a vásárlók, többen választják a saját márkás vagy olcsóbb termékeket.
- Átgondolt lehet a karácsonyi költekezés.
- A Tescónál nem terveznek rövidebb nyitvatartást.
A teljes cikk ITT olvasható el, érdemes!
