Hirdetés

Bemutatjuk a barkóscinegét, az alpesi gőtét és a fecskefarkú pillangót – őket választották 2023 fajainak.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület még 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően kezdődött meg hasonló céllal az Év hüllője/kétéltűje (évenként váltakozva) program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban – emlékeztetett az MME.

Mint írják honlapjukon, idén a barkóscinege lett az év madara, 2023 kétéltűje a „tócsalakó hegyisárkány”, vagyis az alpesi gőte lett, az év lepkéjének a fecskefarkú pillangót választották a tavaly nyári internetes szavazáson.

Most pedig következzen néhány szó a kis nyertesekről!

Barkóscinege

Hazánk nagyobb kiterjedésű nádas-gyékényes vizes élőhelyein, tavakon, mocsarakban, holtágakban tanyázik, helyenként gyakori kis lakó. Igazi társas lény! Télen is a nádasokban lehet megfigyelni, ahol kisebb-nagyobb csapatokban a nád magját fogyasztja. Tavasszal és nyáron rovarokkal, apró csigákkal és pókokkal táplálkozik. Hazai fészkelő állománya öt-hatezer párra tehető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Alpesi gőte

A hazánk középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé ismert kétéltűnk.

Szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele.

Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, melyeken gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Az alpesi gőtét hazánkban legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, az erdők letermelése, a vizek szennyezése és egy speciális gombafertőzés veszélyezteti. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Fecskefarkú pillangó

A fecskefarkú pillangó világszerte elterjedt faj, majdnem az egész északi féltekét benépesíti. Hazánkban országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj.

Az év fáját is már megválasztották, íme az ártéri erdők királya, a vénic-szil!

https://www.pecsma.hu/zoldzona/az-arteri-ligeterdok-kiralya-a-venic-szil-az-ev-faja/

FRISSÍTÉS! Az év hala a mocsaras vizek kis ragadozója, a lápi póc lett, az év rovarának pedig a közönséges temetőbogarat választották.

Hirdetés