Az apróságra a napokban a kinti tavaszi munkák megkezdésekor találtak rá a Dráva Kapu Bemutatóközpontnál – a kedves történetről a Duna-Dráva Nemzeti Park számolt be.
Mint írja honlapján a nemzeti park, hazánk egyetlen őshonos teknősfaja ősszel húzódik az iszapba telelni, és időjárástól függően március végén, április elején ébred. Májusban zajlik a párzás, a nőstények júniusban rakják le puha héjú tojásaikat, melyeket a nap melege kelt ki. A kisteknősök szeptember elején, vagy ha hűvös volt a nyár, akkor csak a következő év tavaszán bújnak elő a homokból.
A történet főhősével, a tenyérben elférő kis teknőssel is ez történt.
A bemutatóközpont, illetve az annak udvarán lévő homokos rész épp egy patak mellett helyezkedik el, ami ideális a tojásrakáshoz. A szakemberek korábban is találtak az épület körül kisteknősöket,
így kijelenthető, hogy a barcs-drávaszentesi központ tradicionális tojásrakó helynek tekinthető.
Azonban mivel sem a tojások, sem a kikelt apróságok nincsenek biztonságban a rókáktól, borzoktól, vaddisznóktól, a tojásrakás időszakában egy speciális fémkerettel védik ezeket a fészkeket a ragadozók ellen – a természetbarátok nagy örömére.
[su_box title=”Néhány érdekesség a mocsári teknősökről” style=”glass” box_color=”#b6e4ac” radius=”2″]
A zömök testalkatú mocsári teknősök feketésbarna hátpáncélját sárgás pettyek, foltok tarkítják. Minél idősebb, annál több folt van rajta. A hímek esetében a hasi oldal kicsit homorúbb, hogy párzáskor ne „billegjenek” annyira a nőstényeken. Farkuk feltűnően hosszú, akár 8 centis is lehet.
Gyakran láthatjuk őket, amint vízből kiálló fatörzsön, vagy köveken napoznak – veszély esetén gyorsan beugranak. Táplálékukat is itt szerzik: vízirovarokra, puhatestűekre, de akár kisebb halakra, békákra is vadásznak. A dögöt sem vetik meg, a vizek hullaeltakarítójaként is emlegetik.
Magyarországon ma még aránylag nagy számban él, de több veszély is fenyegeti: lecsapolások, az építkezések következtében folyamatosan tűnnek el az élőhelyei (tavak, holtágak), tojásrakó helyeinek pusztítása és az autóforgalom pedig tovább csökkentik állományát.
Védett állat, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.[/su_box]
Forrás: DDNP/Schulcz Andrea, Horváth Zoltán
