Napjaink társadalma több időt tölt egy helyben ülve, mint bármelyik korábbi generáció. Ezen nem segít az sem, hogy ma már minden hozzáférhető online, az otthonunk kényelméből: számos ügy elintézhető, illetve a rendelés és kiszállítás folyamata is mindennapossá vált. Ez azonban egy közel sem egészséges tendencia, hiszen az emberi szervezetnek igenis szüksége van arra, hogy rendszeresen átmozgassák, az izmait megerősítsék.
Az alábbiakban kitérünk arra, hogy milyen veszélyei lehetnek a túlzottan passzív életvitelnek, és arról is értekezünk, hogy mennyit kellene mozognunk ahhoz heti szinten, hogy érezhessük annak előnyeit.
A mozgásszegény életmód veszélyei
Azok az emberek, akik ülőmunkát végeznek, autóval járnak a munkahelyükre – vagy éppen csak a kanapéig kell elmenniük reggelente –, és a nyolc óra letelte után sem aktivizálják magukat, inkább csak a tévé előtt fekszenek, egyértelműen mozgásszegény életmódot folytatnak. Ennek pedig számos veszélye van, amelyekkel jó tisztában lenni.
Ha nem mozgunk, akkor nem égetjük el a felesleges kalóriákat, ami idővel súlygyarapodáshoz vezet. A hízás pedig számos kellemetlen kondíciót hozhat magával, például szív- és érrendszeri betegségeket, úgymint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a koszorúér-betegség vagy éppen a szívroham. Emellett ráadásul jelentkezhet 2-es típusú cukorbetegség is, ha sokáig nem foglalkozunk a szervezetünk szükségleteivel. Hatással van az emésztésünkre is, a szerveink számára nehezebb lesz lebontani a zsírokat és a cukrokat.
Az állandó passzivitás hatására egyre kevesebb ereje lesz az izmainknak és az állóképességünk is romlik. Ugyanígy a csontjaik is gyengébbé válnak, nem is beszélve arról, hogy az inak és ízületeink is „fásulttá” válnak. De ha ez nem lenne elég, az immunrendszerünk is gyengébb lesz, gyakrabban jelentkezhetnek a szervezetünkben gyulladások és hormonális problémák is felmerülhetnek.
Végül, de nem utolsó sorban a kevés mozgás a mentális egészségünkre is hatással van. Egy passzív életmód mellett nagyobb eséllyel tapasztalhatunk meg álmatlanságot, stresszt és szorongást, ami egy idő után depressziót is kiválthat.
De mégis mennyi mozogjunk?
Amennyi muszáj lenne…
Az, hogy heti szinten hány órát mozgunk, számos tényezőtől függhet – de elsősorban attól, hogy pontosan mi a célunk a mozgással. Általánosan, ha kizárólag az egészségünk megőrzéséért szeretnénk aktívabbá válni, hetente 150 perc közepes intenzitású fizikai tevékenységet javasol a WHO, amit két további izomerősítő edzéssel érdemes kiegészítenünk.
Milyen lehetőségeink vannak?
A fent említett 150 perc elsőre soknak hangozhat, de ha lebontjuk, akkor mindössze arról van szó, hogy naponta 20-25 percet kell az egészségünkre áldozni. Ez jelenthet például napi szintű laza sétákat. Emellett az izmok edzése azért lényeges, mert ezek segítik a csontok és ízületek munkáját, miközben az izomépítés a vércukorszintet is szabályozza. Ezt kiválthatjuk más megoldással is is, például úgy, ha hetente legalább 75 percig végzünk valamilyen magas intenzitású sporttevékenységet, ami megdolgoztatja az egész testet. Ez lehet például futás vagy kocogás. Természetesen az izmok edzését emellett sem szabad hanyagolnunk!
Ha eleinte úgy érezzük, hogy a hirtelen mozgás sok nekünk, adhatunk egy kis löketet a testünknek a különböző étrend-kiegészítőkkel, például keratintablettával vagy különböző fehérjékkel! Emellett figyeljünk oda az elegendő pihenésre, hiszen a testünknek is regenerálódnia kell, és a rendszeres hidratálásra is!
Ha más vágyaink is vannak…
Természetesen, ha más céljaink is vannak a mozgással – például szeretnénk feszesebb testet, elégetnénk néhány zsírpárnát vagy csak az izmainkat kívánjuk láthatóvá tenni –, másként kell eljárnunk. Az ilyen fitneszcélokhoz ugyanis biztosan nem lesz elég a heti 150 perc – de legalábbis nagyon hosszú időre lenne szükség ahhoz, hogy ilyen léptékben érjünk el változást. A WHO azt javasolja, hogy ilyen esetben legalább heti 300 percnyi mozgásra törekedjünk.
Tartsuk szem előtt, hogy az ideális sportmennyiség egyénenként változhat. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen gyorsan szeretnénk látható eredményeket elérni, hogy milyen a jelenlegi edzettségi szintünk, rendelkezünk-e túlsúllyal vagy bármilyen betegséggel, ami korlátozhat minket egyes gyakorlatokban. Laikusként ezt szinte lehetetlen meghatározni, így mielőtt a nulláról belevágnánk az ilyen jellegű életmódváltásba, kérjük szakember, például egy személyi edző segítségét! Ő abban is adhat nekünk tanácsokat, hogy hogyan táplálkozzunk, illetve hogy szedjünk-e keratintablettát, L-karnitint vagy bármilyen más táplálékkiegészítőt.
(x)
