Európa egyik legtöbbet késő vasútja lett a MÁV.
Vasúti szakemberek, közlekedési szakértők és civil szervezetek évek óta kongatják a vészharangot, hogy nincs elegendő vasúti jármű, különösen a távolsági és a mellékvonali forgalomban – írja a G7.
A lap cikkében annak járt utána, hogyan alakult az év első öt hónapjában a vonatok késése a MÁV-Start hálózatán.
Kiderült: már csak az Intercity-szerelvények 71 százaléka tudott öt percnél kevesebb késéssel közlekedni. A MÁV-Start hálózatán minden tizedik vonat legalább öt percet késik, míg minden huszadik vonat negyedóránál is többet.
Ennek egyik oka a matuzsálemi járműállomány, az elavult 40-50 éves flotta.
Ezek karbantartása miatt ráadásul rengeteg a pluszkiadás, hozzá kevés a munkavállaló, kellene tartalék a hibák kezelésére.
Nemzetközi összevetésben csak 2018-ra érhetők el európai adatok a vasúti késésekről, az akkori beszámolókhoz viszonyítva is jól látszik: az eddig is az utolsók között lévő magyar teljesítmény – amiben a MÁV-Start, a GYSEV és a MÁV-HÉV adatai is szerepelnek – további romlásával feltehetően a hazai vonatok késnek az egyik legtöbbet Európában – közli a lap.
A vármegyebérlet bevezetése volt a „kegyelemdöfés” a MÁV-Start leharcolt flottájának. Már bevezetése hónapjában, májusban minden kategóriában megugrott a késések száma. Júniusban is sok probléma volt, de júliusban még több extrém késési jelentés érkezett.
Az országbérletek miatt is vannak gondok: különösen a távolsági és a regionális forgalomban ugrott meg a csúszások mértéke. Ez nem is csoda, sokkal olcsóbban lehet igénybe venni az Intercityket.
Néhány további adat a G7-től:
- Júniusban a MÁV minden második IC-szerelvénye legalább öt percet késett.
- Az áprilisi 69 százalékos pontosság júniusra 51 százalékra süllyedt.
- Nem csak a kisebb, de a nagyobb késések száma is rekordokat döntött a nyár első havában: minden negyedik IC legalább negyedórát késett, ami 2016 óta a legrosszabb mutató.
- Egyébként tavaly is rosszul sikerültek a nyári hónapok.
További részletek a cikkben olvashatók.
