Az önkéntes magánnyugdíjpénztár egy remek lehetőség arra, hogy a nyugdíjas éveinkre megfelelő hozamú nyugdíj kiegészítést kapjunk. Ráadásul a nyugdíjpénztár nem csak erre jó választás, de vajon milyen pénztárakkal járjunk jól, és hogyan válasszunk?
A nyugdíjpénztár varázsa – avagy miért érdemes választani?
A nyugdíjpénztárhoz való csatlakozást már a 18. életévünk betöltése után megkezdhetjük. Az országban több pénztár fut, amit különféle pénzintézetek működtetnek és mi bármelyik nyílt pénztárhoz csatlakozhatunk. Ez, a kilencvenes évek óta működő nyugdíj előtakarékossági lehetőség jelenleg az egyik legnépszerűbb és legrégibb formája a teljesen privát megtakarításoknak. A privát itt azt jelenti, hogy az állam semmiképp sem szólhat bele, és nem férhet hozzá ezekhez a megtakarításokhoz. Tehát semmi köze a régen nagy botrányt kavart állami nyugdíjpénztárakhoz. Jelenleg 32 pénztár közül választhatunk, amelyek között 21 nyílt. A zárt pénztárak általában munkakörök és vállalatok egyéni pénztárai. Például külön létezik nyugdíjpénztár a rendőröknek is. Ezeket értelemszerűen csak a rendőrség dolgozói vehetik igénybe. Azonban már a 21 nyílt, vagyis bárki számára elérhető pénztár is bőven elég lehetőséget rejt magában ahhoz, hogy tanácstalannak érezzük magunkat. Ezekbe bárki csatlakozhat, és különféle csomagokat portfóliókat kínálnak számunkra. Egy pénztár általában többféle csomaggal rendelkezik, amelyekben különféle portfóliók találhatóak. A portfóliók olyan értékpapírok gyűjteménye, amelyekben különféle kockázatú részvények, állampapírok találhatóak. A nyugdíjpénztár működése egyszerű. A havonta befizetett tagsági díjunk egy része természetesen a pénztár fenntartására megy, a másik része viszont a hozamok megszerzésére. Ilyenkor a pénztár pénzügyi szakemberei a befizetett tagdíjunk ezen részéből értékpapírokat, például állampapírokat vásárolnak – attól függően milyen típusú portfóliót választottunk. Ezeket pedig kamatoztatják. A pénztárban található megtakarítási számlánkon pedig így nem csak a befizetésünk de azok hozama is folyamatosan gyarapszik. Ezzel a módszerrel a nyugdíjazásunkra egészen szép – több milliós – összegeket tudunk ilyen módon félretenni. Ráadásul még az állam is támogatja ezt a megtakarítási formát, hiszen a 20 százalékos adójóváírás ehhez is jár. Az önkéntes magánnyugdíjpénztárnak viszont nem csak ennyi előnye van. A pénztári tagság tíz év után feljogosít minket arra, hogy kivehessünk a hozamokból – ami remek lehetőség, hogy a rövid távú céljainkra is félretehessünk. Után háromévente vehetünk ki a pénztárból és mindkét esetben anélkül, hogy megszűnne a tagságunk. Tehát a nyugdíjazásunkra továbbra is szépen gyűlik majd a megtakarítás. Ugyanakkor egyetlen nagy hátránya, hogy ha egyéni vállalkozók vagyunk az állami adójóváírás nem jár nekünk, persze a hozamok továbbra is. Ezt viszont könnyen megoldhatjuk ha a nyugdíjpénztár helyett például nyugdíjbiztosítást kötünk, ahol a szerződő és a kedvezményezett eltérő lehet. Ha tehát mégsem bíznánk a megtakarításainkat az önkéntes nyugdíjpénztárra, egyéb befektetési lehetőségek közül is válogathatunk.
Hogyan tudjuk összehasonlítani a különféle pénztárakat?
Ahogyan szó volt erről, összesen 21 nyílt pénztár közül válogathatunk, amelyek sok hasonló, de sok különféle csomagot is kínálnak. Léteznek például csomagok kifejezetten huszonéveseknek, pályakezdőknek vagy olyanoknak is, akiket a magas kockázatú portfólió érdekel – utóbbi több hozamot ad, de ez nem mindig garantált. Továbbá különféle kockázatú megoldások közül választhatunk. A kiegyensúlyozott például olyan portfóliókat tartalmaz, amelyek a különféle életszakaszunk szerint fogják váltani egymást. Hiszen a portfóliókból többet is választhatunk, és azokat váltogathatják számunkra. Ez azért praktikus, mert például a nyugdíj előtt nem sokkal már érdemes inkább egy alacsony kockázatút vállalni, az garantálja a hozamokat. Persze, kérdés, hogy százalékos arányban milyen hozamokról is van szó? Az alacsony kockázatú hozam átlagban évi 3-5 százalékot adhat, amíg egy magas kockázatú akár 10 százalékot is, viszont ez nem garantált minden évben – hiszen a tőzsdén sem minden évben ugyanolyan értékes egy adott részvény. Ugyanakkor nem csak ez kell, hogy döntő legyen a megfelelő nyugdíjpénztár kiválasztásakor. Tudatosan kell végiggondolnunk nem csak a céljainkat, de a pénzügyeinket is. Vagyis először, azt kell eldönteni, hogy mennyit szeretnénk szánni havonta a nyugdíjpénztári befizetésre? Ha ez megvan, akkor érdemes egy kalkulátorral például összevetni a havi befizetésünket az elképzelt várható nyugdíj megtakarításunk összegével. Ha nem passzol a kettő, akkor végig kell gondolni, hogy melyik lehet a köztes megoldás. Minden pénzintézet kicsit másabb összegeket kér havonta, és másabb lehetőségeket nyújt érte. Például az Alfánál 7000 forintos minimális befizetéssel már egy egész tisztességes nyugdíj megtakarítást kapunk. Ráadásul most a belépési költséget (4000 Ft-ot) is elengedik az elektronikus kommunikációt választó új ügyfelek esetében, így díjmentes a számlanyitás.Ugyanakkor ez más pénztárnál változhat, sőt, akár nagyobb is lehet a grátisz jóváírás.
Melyik pénztárt érdemes választanunk?
Technikailag jó választás nincs, de rossz sem. Abszolút attól függ, hogy mik az igényeink. Ha például ragaszkodunk egy pénzintézethez, akkor érdemes náluk belépni a pénztárba. Például a legtöbb banknál, mint ahogyan az OTP esetében is lehet önkéntes nyugdíjpénztár tagok. Ugyanakkor a biztosítók is működtetnek pénztárakat. Ezen kívül érdemes az ajánlataikat is áttekinteni és azt összevetni a céljainkkal. A céljaink esetén pedig arra is gondolnunk kell, hogy néhány év múlva mennyit fogunk keresni, és például belefér -e majd a most indított havi nyugdíjpénztári befizetés – amit persze idővel tudunk változtatni. Ugyanakkor a nyugdíjunkra kihatással lesz, ezért mindig érdemes a minimum keresethez igazítani a megtakarításunkat. Ez egy biztos pont, és nem fogunk meglepődni, ha mégsem a várt eredményeket érjük majd el a későbbi fizetéseink esetén. Ha pedig még többet szeretnénk megtudni az önkéntes nyugdíjpénztárakról, kattintsunk IDE!
