Biszku Béla egykori kommunista politikus továbbra sem járul hozzá a róla készült dokumentumfilm bemutatásához, noha az alkotást csütörtök délelőtt óta már vetítik, a többi között az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A rendezők szerint a korábbi belügyminiszter közszereplőként nyilatkozott nekik, és álláspontjukat készek bíróság előtt megvédeni. Biszku Béla, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítója szerdán közölte, hogy a Bűn és büntetlenség című film olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeken ő nem közszereplőként jelenik meg. Hangsúlyozza, hogy az alkotást neki nem mutatták meg, nyilvános levetítéséhez nem járult és továbbra sem járul hozzá.
A politikus rögzíti, hogy a polgári törvénykönyv személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezései alapján családtagjai nem engedélyezhették a film bemutatását, csak ő tehette volna meg, ugyanis képmás és hangfelvétel közreadásához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett hozzájárulása szükséges.
Előzőleg az Uránia Nemzeti Filmszínház azért állt el a film június 16-ra, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulójára tervezett díszbemutatójától, mert közlésük szerint a Biszku család perrel fenyegetett arra az esetre, ha a mozi hozzájárulásuk nélkül vetíti le az alkotást.
Ezután azonban Biszku Béla lányai a bemutatónak végül otthont adó a budapesti Menta Teraszon megtekintették a dokumentumfilmet, majd a műsorra tűzését kérték az Urániától. Arról is tájékoztatták a készítőket, hogy szeretnék, ha édesapjuk politikai szerepét független bizottság tisztázná.
Biszku Éva, a politikus lánya csütörtökön az MTI-nek azt mondta: az ügyben a továbbiakban nem kíván nyilatkozni, nem szeretné „ezt a hibát még egyszer elkövetni”.
Bakos Edit, az Uránia vezetője az MTI-nek elmondta: azután döntött a Bűn és büntetlenség műsorra tűzéséről, hogy beszélt Biszku Évával, s ő a film bemutatását kérte. A mozi heti műsortervét hétfőnként véglegesítik, így biztos, hogy jövő csütörtökig a dokumentumfilm műsoron marad – közölte.
Novák Tamás, a film rendezője az MTI-nek azt mondta: a politikus nemcsak az 1956 utáni megtorlásokkor volt közszereplő, hanem akkor is, amikor a lakásában kamerák és mikrofon előtt nyilatkozott, illetve beleegyezett abba, hogy a beszélgetésekből film készül. Novák Tamás elmondta: vállalják a vetítés kockázatát, és filmjüket készek bíróság előtt is megvédeni.
