Ma már a világ népességének mintegy 20%-a szenved valamilyen allergiában. Ősszel a kültéri penészgombák és a pollenek okozhatják leggyakrabban a kellemetlen, légúti panaszokat. Mi mindentől lehetünk allergiásak, és hogyan különböztethető meg a megfázástól? Megmutatjuk – ahogy azt is, mit tehetünk ellene!
Fókuszban a genetika
Hazánkban az emberek 6,2%-ánál fordul elő valamilyen allergia. A leggyakoribb az asztma, melyet a szénanátha (allergiás rhinitis) és az ételallergiák követnek a sorban. Az Affidea Magyarország allergológia szakrendelésén kideríthetjük, pontosan milyen allergiáról is van szó. Nyáron és ősszel, a szezonális allergiák idején a feketeüröm, a parlagfű, a lándzsás útifű és a csalánfélék okozhatnak problémát. Ám a nedves időt kedvelő penészgombákra is érzékenyen reagálhatnak az arra allergiások.
De vajon mitől alakulhatnak ki a különböző érzékenységek? Akár 30-75%-ban öröklődhetnek is, ha a szülők valamelyike (vagy mindketten) szenved valamilyen allergiában. Emellett az édesanya dohányzása, a fertőzések, az allergén hatások, a különböző lelki problémák mind negatívan hathatnak a születendő gyermekre. Összességében ezek a terhesség alatti és a születés körüli, illetve utána jelentkező allergén hatások egyformán ártalmasak lehetnek. A rizikófaktorok közé sorolhatjuk még a környezetszennyezést és a helytelen táplálkozást is.
Nátha vagy allergia: innen tudhatjuk, melyikkel állunk szemben
A két betegség megkülönböztetése talán ősszel, a vírusos időszakban a legnehezebb. A “rutinos” allergiások már tapasztalatból is tudják, melyik probléma mivel jár: az allergia például nem múlik el 1-2 héten belül. Rövid lefolyású betegségnél, illetve gyengeség, levertség, fejfájás, hőemelkedés, láz esetén valószínűbb, hogy valamilyen fertőzést kaptunk el. Ugyan a könnyezés, orrdugulás, orrfolyás, orrviszketés szintén kísérhetik a megfázást – de ha ezeken túl nem jelentkezik más tünet, valószínűleg allergiáról lesz szó.
Mit tegyünk, ha pollenallergiában szenvedünk?
Első körben – ha újonnan felfedezett allergiáról beszélünk – keressünk fel egy bőrgyógyász szakorvost! Ő a bőrön végezhető, ún. Prick-teszt segítségével vagy vérvizsgálattal, illetve kikérdezésünkkel pontosan meg tudja állapítani, mire is vagyunk érzékenyek.
A kezelés így személyre szabottá tehető: a legtöbbször antihisztamin tablettával, melyek közül az új generációs változatok már nem feltétlenül okoznak álmosságot sem. Emellett csökkentik a gyulladást is, és enyhítik az orrdugulást. Szükség szerint szteroidos orrspray-vel, szemcseppekkel még hatékonyabbá tehető a terápia.
De mit tegyünk addig is, ameddig eljutunk az allergiavizsgálatra? Pollenallergia esetén szárítsuk bent ruháinkat, és mossunk naponta hajat, hogy a polleneknek ne legyen esélyük megtapadni! Sportolni beltéren célszerűbb – ha mégis kültéren szeretnénk, reggel 5 előtt vagy délelőtt 10 óra után menjünk, eső után. Így elkerülhetjük a magas pollenkoncentrációt. Emellett figyeljük meg, melyik magas hisztamintartalmú ételre reagál rosszabbul szervezetünk, hogy aztán lehetőség szerint kerülni tudjuk azokat.
(x)
