Megcsalás, bizalomtörés, külső kapcsolat – ki ne tapasztalta volna meg valahogy hűtlenséget az életében? És ha olyan szerencsések vagyunk, hogy ez csak egy sztori a számunkra, akkor is fejtörést okoz, örülünk neki, hogy ez nem velünk történt meg, és bízunk abban, hogy nem is fog. Hogyan dolgozzuk fel, ha megcsalnak minket? Elmondjam-e a társamnak, hogy hűtlen voltam? A téma érzelmi és etikai oldalát járja körül a Pécs TV Lélektükör című műsora.
„Egyszerre kettőt szeretek” – pszichológiai vagy etikai kérdés? Érzelem vagy lelkiismeret? Kérdések, amelyekre egy életen át keressük a választ – segítségül hívva művészetet, filozófiát, lélektant.
„Leszűkítve a témát a párkapcsolati hűségre, én azt gondolom, hogy ha hűséges vagyok, azt azért kell megtennem, hogy a másikat megtiszteljem, a kapcsolati biztonsághoz hozzátegyem az én részemet, és akár azért is, hogy én jól érezhessem magam a kapcsolatban. A mi kultúrkörünkben sokkal többen vagyunk, akik azt szeretnénk, hogy egyetlenek legyünk a másik életében, és nagyon nehéz elviselni azt a helyzetet, amikor nem így van. A biztonság ugyanis fontos kérdés. Amikor többen vannak egy kapcsolatban, akkor elbizonytalanodhatok a saját értékemmel kapcsolatban, elbizonytalanodhatok mindannak az őszinteségében és igazságában, amit megéltem a párkapcsolatban, mielőtt bejött a harmadik. Elbizonytalanodhatok a másik szeretetében is” – mondta dr. Somogyi Erika pszichoterapeuta.
A hűség a felelősségvállalás tekintetében válik etikai kérdéssé – mennyire vállalok felelősséget azért, amit megcselekszek.
„Nem szórhatok hamut a fejemre, ha a kedvesem mellett léteznek még számomra vonzó emberek a földön. Ezért különösebb bűntudatot sem feltétlen kell érezni, hiszen az érzéseinket vagy átéljük vagy nem, vagy felvállaljuk őket, legalábbis saját magunk előtt, vagy nem. Amiért felelősek vagyunk, és innen etikai kérdés, hogy mit kezdünk az érzéseinkkel. Dönthetünk úgy, hogy szabadjára engedjük, cselekvésbe fordítjuk őket, vagy mondhatjuk, hogy igen, ez is az én érzésem, ez is hozzám tartozik, de ez ellentétes egyéb más érzéseimmel, és ha választanom kell, akkor tudatosan eldöntöm, hogy azt választom, ahol elköteleződtem, ahol ígéretet tettem” – fogalmazott a szakember.
Visszatérő kérdés, hogy miért leszünk nyitottak más ember felé, miközben egy működő párkapcsolatban élünk? Jelzés lehet-e ez arra, hogy a meglévő kapcsolat krízisben van?
„Egyáltalán nem szükségszerű, hogy azért nézzen valaki ki egy kapcsolatból akár csak egy pillantás erejéig, egy átsuhanó csábítás, vagy jóérzés erejéig, merthogy a működő kapcsolatában gond van. Attól is előállhat egy ilyen helyzet, hogy a párunk bizonyos minőségeket megjelenít testi, lelki adottságaiban, kapcsolati működésében, ami nekünk sok szempontból kielégítő, de minden szép, örömteli dolgot egy ember se képes lefedni. És jön egy olyan ember, aki meg teljesen más minőségeket hoz. Emiatt szeretnék hozzá kapcsolódni, szeretném megtapasztalni. A kérdés az, hogy ilyenkor mit csinál az ember” – hangzott el a műsorban.
A szerelmi háromszögekben minden érintett szenved – az is, akit megcsalnak, az is, aki hűtlen, és az is, akinek a harmadik szerep jut. A szakember szerint a hűség – hűtlenség kérdéskörének tisztázása minden párkapcsolatban fontos, ugyanis a határok nem feltétlenül azonosak a két ember számára.
„Láttam olyat, akinek megcsalás az, hogy ha a párja egy másik embernek szivecskét küld a telefonján. Van, akinek a megcsalás ott kezdődik, hogyha mással csinál egy közös programot, és van, akinek de facto az ágyban kezdődik. A téma szorosan kapcsolódik a féltékenységhez, a féltéshez és a félelemhez. Félek a másik elvesztésétől, féltem a kapcsolatot, féltem saját magamat, a másikat” – emelte ki.
Lehet-e egy megtört bizalom után tovább folytatni a kapcsolatot? Van-e tovább a hűtlenség után?
„Ahhoz, hogy lehessen új irányokat találni együtt, kell, hogy őszintén tudjanak beszélni arról, hogy mi van a másik kapcsolattal, ami bejött az életükbe. Őszintén. Lezáródott, vége van, vagy ott lebeg még, mint egy folyamatos fenyegetettség. Aztán fontos kérdés az, hogy aki fájdalmat okozott a másiknak, az elismerje a tettét, és legyen képes őszintén megbánni, hogy megbántotta a tartósan vele levő társát. Kérdés, hogy a másik oldal meg tud-e bocsátani. És ez sem igazán döntés kérdése, hiszen a megbocsátás egy érzelmi állapot, ahova vagy el tudunk jutni, vagy nem. Ha valaki őszintén tudja azt mondani, hogy megbocsátok, akkor ez már lehet egy jó alap a kapcsolat tovább élésére, sőt fejlődésére. Ha nem tud idáig eljutni, csak behazudja vagy magára erőlteti, és közben kétségek gyötrik, elfojtott harag emészti, akkor az nem igazán jó alap arra, hogy a kapcsolat tovább éljen” – hangzott el a műsorban.
Felmerül a kérdés, hogy a megbocsátás mennyiben szól a szeretni tudásról, és a megbántott fél határairól.
„A feltétel nélküli szeretet, hogy bármit tesz is a másik, szeretem, alapvetően a szülő – gyerek kapcsolatban a leginkább helyénvaló és indokolt. Hiszen, ha én feltétel nélkül szeretem a másikat, akkor minden választási helyzetben az ő érdekeit helyezem előtérbe a sajátommal szemben. Ha ezt nagyon gyakran csináljuk, akkor a párkapcsolatban az adok- kapok egyensúlya felborul, és hosszútávon ez nem szolgálja a párkapcsolat működését. Ugyanis aki túl sokat kap, eladósodik lélekben. Ez pedig egy frusztráló, gyötrő érzés, és ez a feszültség arra készteti azt, aki eladósodik, hogy hogy megtalálja a módját annak, hogy kimeneküljön ebből a számára egyre feszítőbb helyzetből. Ez nagyon sokszor úgy történik meg, hogy egyre elviselhetetlenebb dolgokat csinál, tesztelve a másikat, hogy még azt is kibírja-e, remélve, hogy egyszer csak majd a másik mondja azt, hogy ezt már nem bírom és nem csinálom tovább. Ha ez megtörténik, neki nem kell vállalni a felelősséget. Az eladósodott könnyen mondhatja, hogy a másik kidobta, elzavarta, nem szerette eléggé. Tehát ez egy csapda, amibe könnyen belekerülhet az, aki a feltétlen szeretetet képviseli mindenáron a párkapcsolatban. Egyszer-egyszer belefér, hogy egy kapcsolatba így működjünk és tudjunk ennyire alázatosak, önfeladóak lenni, de mint egy tartós működés ez nagyon ritkán vezet a kiegyensúlyozott és mindkét fél számára boldog párkapcsolathoz” – fogalmazott Somogyi Erika.
Gombár Gabriella
