A gyermekkorban átélt negatív tapasztalatok hosszantartó hatással lehetnek későbbi boldogságérzetünkre, és akár egészségügyi problémákat is okozhatnak. A témában megjelent első magyar nyelvű infógrafika célja, hogy minél többen megismerjék a negatív gyermekkori élmények rendszerét és hatásait.
Elkészült az első magyar nyelvű infógrafika, amely a negatív gyermekkori élmények (angolul Adverse Childhood Experiences, röviden ACE) rendszerét mutatja be. Létrejötte egy alulról szerveződő kezdeményezésnek köszönhető, a pécsi egyetem hallgatói a PTE TTK Szentágothai Szakkollégium támogatásával készítették el a grafikát. A hét elején publikálták, és már több 10 ezer emberhez eljutott. A Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány közreműködésével orvosok, kutatók, szociális munkások és pszichológusok is megosztották a grafikákat a saját oldalaikon.
– Büszke vagyok rá, hogy több szereplő bevonásával, de központi szervezés nélkül valósult meg egy olyan összefogás, ami napok alatt sikereket tudott felmutatni – mondta el lapunknak Békési Áron orvostanhallgató, a projekt kezdeményezője. – A projekt résztvevői mind pécsiek voltak, többségük egyetemista. Mindössze 20 ezer forintból valósítottuk meg, így megmutattuk, hogy kis pénzből is el lehet érni valódi eredményeket.
Mit nevezünk a negatív gyermekkori élménynek?
Az ACE-k a gyermekkorban – 18 éves kor előtt – elszenvedett traumatikus élmények főbb csoportjait jelentik. A rendszer kidolgozása Dr. Vincent Felitti nevéhez fűződik. Egy túlsúlyosakkal foglalkozó program keretein belül vette észre az összefüggést, hogy a fiatalon átélt rossz tapasztalatok később egészségügyi problémákhoz vezethetnek. Elkezdte tehát összegyűjteni a páciensei negatív élményit, és ez alapján alkotta meg 1980-as években az ACE-k rendszerét, amely a 10 leggyakrabban előforduló traumát kategorizálja. Ez a 10 negatív gyerekkori élmény három csoportba osztható: bántalmazás, elhanyagolás és diszfunkcionális otthon.
Az ACE-k kategóriáit és hatásait szemléltető képet eredetileg egy amerikai egészségügyi szervezet készítette el. Hiteles magyar nyelvű fordítása eddig még nem létezett, Békési Áron is ezért gondolta, hogy szükség van ennek a kidolgozására. Felkereste a jogtulajdonosokat, és engedélyt kapott a kép felhasználására és terjesztésére.
Békési Áron kiemelte, hogy a rendszer, bár jól szemléleti a gyermekkori traumákat és azok lehetséges hatásait, nem teljes, a benne foglalt kategóriákon kívül is lehetnek egyéb traumatizáló tényezők. Ugyanakkor a hasznát nem lehet tagadni, hiszen segíti a kérdéskör megértését mind az érintetteknek, mind a szakembereknek. Ezért is fontos, hogy minél több emberhez eljusson az infógrafika.
Egészségügyi problémákhoz vezethetnek a gyermekkori traumák
A megtapasztalt ACE-k számának növekedésével egyre nagyobb valószínűséggel jelennek meg szerhasználati és egyéb mentális zavarok, emellett fokozzák a testi betegségek kialakulásának a valószínűségét is.
– A gyermekkori negatív tapasztalatok elkerülhető szenvedéshez és korai halálhoz vezethetnek – tudtuk meg Békési Árontól. – A mentális zavarok jelentős hányada, a szakirodalom szerint nagyjából 30 százaléka mögött is a traumatikus gyermekkor áll. Magyarországon nagyjából minden ötödik, tehát 2 millió ember él valamilyen mentális zavarral. A negatív gyermekkori élményeknek tehát közegészségügyi jelentősége van.
Békési ugyanakkor kiemelte, hogy nincs kőbe vésve a sorsuk azoknak, akik negatív tapasztalatokat szereztek. Egyrészt a traumák nem mindenkire hatnak ugyanúgy, vannak, akik ellenállóbbak. Másrészt a felépülés súlyos állapotokból is lehetséges, de ehhez fontos a mindenki számára egyértelmű és elérhető információ.
Az infógrafika segíthet, hogy szülőként elkerülhessük az olyan viselkedést, amivel könnyen traumatizálhatjuk gyermekeinket, esetleg továbbadjuk nekik az általunk tapasztalt negatív példákat. Amennyiben pedig közvetlenül érintettek vagyunk, úgy rávilágíthat arra is, hogy testi-szellemi megpróbáltatásaink mögött feloldatlan gyermekkori események is állhatnak. Felhívja a figyelmet arra, hogy bántalmazás egyik itt megnevezett formája sem elfogadható el. Ellenben a segítségkérés és az őszinte, nyílt kommunikáció gyógyító erejű lehet.
Hazánkban az első átfogó kutatás zajlik
Magyarországon az ACE-k kutatása még gyerekcipőben jár, az elmúlt években dr. Makara Mihály karolta fel a témát. Jelenleg is zajlik az első átfogó, témába vágó hazai kutatás. Békési Áron pedig azon túl, hogy az infógrafika fordítását koordinálta, többször publikált a témában. Egyik cikkében az ACE-rendszer általános tudnivalóit mutatja be, a másiban pedig arról ír, hogyan lehet ellensúlyozni az ACE hatásait.
Szintén Békési indította el a #nemvagyegyedül programot azzal a céllal, hogy erősítsék a mentális betegségek társadalmi elfogadottságát. Az akció keretében többek között a tv-torony kilátóteraszára helyeztek figyelemfelhívó táblákat.
