Mindössze két, az önkormányzat idei költségvetésével kapcsolatos napirendi pontot tárgyalt a február 13-ai közgyűlés. A PécsTV közvetítése itt érhető el.
Az idei költségvetéstervezet részleteiről Ruzsa Csaba alpolgármester számolt be február elsején tartott sajtótájékoztatóján, amiről az alábbi cikkben számoltunk be:
A tervezett 2024-es költségvetés legfontosabb pontjai, céljai:
- A fideszes időszakból örökölt 9,54 milliárdos adósság végtörlesztése: egyetlen, 1 milliárd 75 millió forintos törlesztőrészlet van vissza abból a hitelből, amivel az előző fideszes önkormányzatot mentette meg az állam 2017-ben. Pécs tehát pénzügyileg idén újra függetlenné válik.
- Hiányt nem termelő, takarékos gazdálkodás a cél.
- Folytatják a megindult uniós és saját fejlesztéseket és újabbakat is megkezdenek. Az uniós TOP pályázati keretet felhasználta a város, idén 4 milliárd forintot biztosan fejlesztésre fognak költeni. A sajáterős fejlesztések közül kiemelkedik a városi utak felújítására és a közlekedés biztonságára szánt összesen több mint 1,7 milliárd forintos keret.
- A sajáterős fejlesztések alapját az iparűzésiadó-bevétel emelkedése adja (2019 óta több mint 45 százalékkal nőtt a pécsi cégek iparűzésiadó-befizetése).
- Nem terveznek működési hitelt felvenni.
- A város 3,9 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást is fizet az államnak, ami több mint korábban volt. Szeretnék, ha ebből az összegből Pécsen, illetve a város környéken történnének fejlesztések. A növekvő szolidaritási hozzájárulás miatt úgy számolnak, hogy összességében csökkennek az önkormányzathoz érkező állami támogatások.
- A közszolgáltatásokat a 2023-as szinten tartanák.
- Idén is változatlanul hagyják a helyi díjakat, adóemelés nem lesz, nem drágul a közétkeztetés, ahogy buszbérletek sem.
- A munkahelyek megőrzése, és a béremelési igények rendezése is fontos cél. A kulturális szektorban is béremelésre készülnek.
- Az építményadó csökkentése folytatódik.
- A gazdaságfejlesztés folytatódik: idén újabb cégek érkeznek az ipari parkokba, ami további adóbevétel-növekedést eredményezhet.
- Működési célú támogatásként 16,7 milliárdot várnak az államtól, ami rekord (miközben az ingatlanadó csökkent). Az egyéb működési bevételekkel (9,7 milliárd) együtt 43,5 milliárd bevétellel számolnak 2024-re.
A közgyűlés előtt egy nappal Péterffy Attila polgármester sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy Pécs működésre egy forint hitelt sem vettek fel 2019 óta, és indítványozni fogják, hogy a közgyűlés határozatban tiltsa meg működési hitel felvételét az önkormányzat számára azért, hogy Pécs a jövőben ne kerülhessen olyan gazdasági helyzetbe, mint amilyenbe 2018-ban, a fideszes városvezetés miatt került.
A Pécs Jövője Frakciószövetség képviselői egyébként egy-egy leragasztott szájú plüssmacit vittek magukkal az ülésre, ezzel szimbolizálva a pedofília elhallgattatott áldozatait. Erről itt írtunk:
Az ülést Péterffy Attila nyitotta meg, előtte azonban megkérte a jelenlévőket, hogy a nemrég elhunyt Kukai András volt MSZP-s önkormányzati képviselő emléke előtt egyperces néma csenddel tisztelegjenek. Kővári János (ÖPE-KDNP) ezután megkérte a teremben lévőket, hogy a szintén nemrég meghalt Belénessy Csaba újságíróra is emlékezzenek meg.
Ezután tértek rá az első napirendi pont (az önkormányzat 2023. évi költségvetésének módosítása) tárgyalására. Az erősen technikai jellegű előterjesztést a polgármester ismertette. Az utolsó költségvetésmódosítás óta a legfontosabb változás az, hogy 3,2 milliárddal nőtt a városi keret 82,9 milliárd forintra.
A vitát Barkóczi Csaba (Fidesz) kezdte meg azzal, hogy összehasonlította a város tervezett költségvetését Zalaegerszeg, Győr és Szeged költségvetésével. Szerinte Pécs ezekkel a városokkal ezen a téren egyelőre nem tudja felvenni a versenyt. Péterffy Attila erre elmondta: a céljuk a takarékos gazdálkodás, ennek eredménye, hogy alacsonyabbak a költségvetési kiadásaik.
Kővári János szerint a költségvetés tervezésekor alulbecsülték az állami, működési célokra fordított összeget. Mint mondta, a jövőben a városvezetésnek a partnerséget kellene keresnie az állammal és be kellene fejezniük a kormányellenes kommunikációt. A kormányt védve elmondta, hogy az ipari parkokba költözött cégeket az állam segítségével hozhatták a városba, így jöhetett létre a magasabb ipa-bevétel. A takarékos gazdálkodás szerinte vitathatatlan, de a pécsieken spórolnak (a rossz utakat és a buszközlekedés hiányosságait hozta példának).
Ruzsa Csaba ezután pontos számokat hozva tette helyre Barkóczi összehasonlítását, majd pedig Kővárinak címezve kiemelte, hogy a fideszes adósság végtörlesztése után többet tudnak majd a tömegközlekedésre fordítani (de a Volvo-perben vizsgált túlárazott buszbeszerzését is megemlítette). Ha Kővári a buszközlekedés és a buszos cég problémáit hozza fel, akkor tehát érdemes tükörbe néznie – mondta. Ezt követően kiemelte: a városüzemeltetési keret idén jelentősen nő, a fejlesztések pedig folynak. A kulturális normatíva még nincs előirányozva, ezért azzal nem tudnak tervezni (ahogy az inflációs hatással sem), de reményei szerint idén egy magasabb normatívával tudnak számolni. Miközben a városnak vissza kell fizetnie a Páva-féle hitelt, mindig elképedve hallgatja – folytatta – azokat a kormánypárti felvetéseket, hogy mire kellett volna és kellene még költeni: igen, többet lehetne költeni mindenre, ha nem kellene visszafizetni a közel kétmilliárdos törlesztésrészleteket és nem kellene büntetőügyekre költeni. Kitért arra is, hogy a jövőben jönnek még nemzetközi nagy cégek a városba (ebben a kormánynak és kormányügynökségeknek is szerepe van), lesznek bejelentések, emellett a járvány óta a negyedik béremelési csomagot fogják elindítani – tette hozzá.
Kővári János szerint Ruzsa Csaba féligazságokat fogalmazott meg, főként a tömegközlekedést érintően, amelynek finanszírozását szerinte a városvezetés erősen megvágta. Nem fordítottak többletbevételeket az önkormányzati bérlakásokra sem, ahogy az önkormányzati ingatlanokra sem.
Barkóczi Csaba ezután elmondta, hogy nem kritikaként szánta az említett városokkal történő összehasonlítást, de Pécsnek fel kell hozzájuk zárkóznia. Szerinte Ruzsa Csaba fals számokkal dobálózik és blöfföl. Péterffy Attila válaszul elmondta, hogy reméli, Kővári és Barkóczi látni fogja a következő költségvetés tárgyalásakor, hogy Pécs a felzárkózás útján van.
Kóbor József (független) a fentiekhez hozzátette, hogy multinacionális cégeket nem közvetlenül az önkormányzatok hoznak a városokba, hanem a kormány és az ügynökségek, ezért nem is mindig lehet tudni, hogy kik érkezhetnek az ipari parkokba. A tömegközlekedésről: szerinte a helyi és a régiós buszközlekedés összefonódására van szükség. A pécsi buszközlekedés fejlesztéséhez valamiféle normatív, garantált támogatásra lenne szükség, mondta. Barkóczi Csaba szerint azzal, hogy Kóbor a kormány szerepét is kiemelte a multicégek letelepedésében, megcáfolta a városvezetés kommunikációját ezen a téren. A Seirent említette példának, ami szerinte még nem termel. Ruzsa Csaba: de termel.
A vita lezárult, a költségvetés módosítását a közgyűlés elfogadta.
A második napirendi pont következett, amelynek címe mindössze annyi, hogy „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2024. évi költségvetésének megalkotása, valamint saját bevétel és adósságot keletkeztető ügyletből eredő fizetési kötelezettség várható összegének elfogadása a 2025-2027. évekre”.
– Az idei a szabadság, a függetlenség, a sajáterős fejlesztések költségvetése. Elvégeztük a munkát, amire 2019-ben vállalkoztunk. Visszafizetjük az állami adósságot, maradéktalanul viseljük az állami terheket, takarékosan gazdálkodunk és megvalósítjuk fejlesztési elképzeléseinket – mondta Péterffy Attila. Ezután felidézte mindazokat a lényeges pontokat, amelyeket a korábban küldött, említett közleményében is megfogalmazott.
A polgármester ekkor indítványozta, hogy a közgyűlés határozatban tiltsa meg működési hitel felvételét, és javasolta a közgyűlésnek, hogy határozatban rögzítsék az építményadó-csökkentés folytatását azért, hogy az adócsökkentés a következő ciklusban is folytatódjon.
A vitát Barkóczi Csaba kezdte, megemlítve a 16 milliárdos EIB-hitelt, amit becslések szerint 2046-ig fizet majd a város. Szerinte ezért 2024 nem a szabadság éve Pécsett. A szokásos „milyen cégeket hozott ide az előző városvezetés” monológot (Ruzsa Csaba később hosszasan és részletesen árnyalta ezt a képet) és némi kampányolást követően elmondta, hogy támogatni fogják az építményadó-adócsökkentés folytatására vonatkozó javaslatot.
Kővári János hozzátette, hogy a fenntarthatóságra sokkal többet kellene fordítania a városnak. Szerinte a legnagyobb probléma a költségvetéssel az, hogy átláthatatlan. Ő is kampányolt egy kicsit azzal, hogy a választások után milyen átlátható lesz majd, ha ők fogják tervezni. Berényi Zoltán (ÖPE-KDNP) ezután újra előjött haveri körökkel, ügyvédi-tanácsadói díjakkal, nyomozásokról, „holdudvar-hízlalással” és elismételte a korábban Barkóczi és Kővári által elmondottakat (a cégek idetelepülése, az ipa-bevétel növekedése nem csak az önkormányzat érdeme, az utak nincsenek jó állapotban, stb.). Péterffy Attila: igen, zajlik az átvilágítás, a nyomozások eredményeképp egymilliárd forint került vissza a pécsiekhez. Berényi nem erre gondolt, hanem például az önkormányzati lakások kiutalása miatt indult nyomozásokra, Péterffy Attila viszont erre elmondta, hogy meglepődne, ha ezeknek gyanúsítás lenne a vége.
Ruzsa Csaba ezután újra elismételte, hogy az előző városvezetés kizárólag működésre, nem pedig fejlesztésre fordította a felvett hitelt, amelyet ha nem kellene visszafizetni, a város sokkal többet fordíthatna az előző városvezetés által elmulasztott útfejlesztésekre, zöldfejlesztésekre, és így tovább. Dr. Schmuck Roland (Pécs Jövője – MSZP) mindezt aláhúzta, majd felidézte a fideszes hitelfelvétel okait, következményeit, végül pedig tételesen beszámolt az idei költségvetés pozitív változásairól. Kiemelte: „nincs kolbászból a kerítés” most sem, de az irány jó, ahhoz viszont, hogy még jobb legyen, a fideszes képviselőknek többek között azért kellene lobbiznia a kormánynál, hogy a város költségvetését ne terhelje tovább az állami szociális hozzájárulási adó.
Kóbor József elmondta: a költségvetés láthatóan az önállóságra törekvés költségvetése, de feszített, ezért nagyon fontos, hogy a kulturális normatívát mekkora összegben állapítják majd meg.
Sajgó György hozzászólásában kiemelte, hogy a korábbiakban (a fideszes években) nem létezett képviselői keretből a körzettel rendelkező képviselők olyan munkákat és fejlesztéseket tudnak véghezvinni, amik láthatók, és ténylegesen a pécsieknek szólnak. Mint mondta, annak ellenére, hogy a városvezetés rendkívül nehéz időszakban kezdte meg munkáját, ez egy nagy előrelépés.
A költségvetésről szóló rendeletet és határozati javaslatokat megszavazták.
A következő közgyűlés február 20-án lesz.
