A professzor halála pótolhatatlan veszteséget jelent mindannyiunk számára – írta a Pécsi Tudományegyetem.
Február 16-án 46 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettese, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetője – osztottuk meg a napokban a szomorú hírt.
A Pécsi Tudományegyetem közösségének nevében most a PTE Szentágothai János Kutatóközpont, a Virológiai Nemzeti Laboratórium és a PTE Természettudományi Kar munkatársai búcsúztak tőle, a szöveget változtatások nélkül közöljük.
In memoriam dr. Jakab Ferenc
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 47. évében elhunyt prof. dr. Jakab Ferenc virológus.
Prof. dr. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi tanára, rektorhelyettes, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője tragikus hirtelenséggel hunyt el 2024. február 16-án.
Jakab professzor Marcaliban született 1977. augusztus 17-én. Általános iskolai tanulmányait a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban teljesítette Kaposváron, majd középiskolai éveit a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola biológia-kémia speciális tagozatán végezte. Édesanyja tanítónő, édesapja sebész, akitől a biológia iránti szenvedélyét kapta.
Így iratkozott be a Pécsi Tudományegyetem (akkor Janus Pannonius Tudományegyetem) Természettudományi Karának biológia-kémia tanári szakára, melyet 2002-ben fejezett be. Érdeklődése már hallgatókorában a tudományos kutatás felé fordult, amit külföldi tanulmányútjai is jeleztek (Virginia, USA, tizenegy hónap és Groningen, Hollandia, öt hónap).
Hazatérése után tudományos munkatársként a Soft Flow Hungary Kft., Pécs munkatársa volt. Ezt követően 2005 és 2007 között biológus (köztisztviselő) beosztásban az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat pécsi Regionális Virológiai Laboratóriumában dolgozott. Mindeközben 2005-ben megszerezte egyetemi doktori (PhD) fokozatát, summa cum laude minősítéssel.
Még 2007-ben egyetemi adjunktusként csatlakozott a Pécsi Tudományegyetem oktatói gárdájához, ahol önálló labort vezetett. Előmenetele szempontjából fontos lépésként 2012-ben maximális minősítéssel habilitált, ami után egyetemi docensi kinevezést kapott. Egyre több hallgatót foglalkoztatott tudományos diákkörben és PhD-hallgatókat is fogadott. Vezetésével tíz doktori értekezés született, tanítványai közül többen rangos hazai díjakat nyertek el és külföldi laboratóriumokban dolgoznak jelenleg is.
Mindeközben a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont laboratóriumainak megalapításában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ekkor épült ki az ő instrukciói alapján a Virológia Laboratórium, először BSL-3-as szinten, majd később a laboratórium csatlakozott a rendkívül szigorú feltételrendszert teljesítő világszerte nagyon ritka BSL-4 laboratóriumok sorába.
Az intézmény sikeressége lehetővé tette számára a nemzetközi kooperációkba való intenzívebb bekapcsolódást, majd az első tudományos pályázat témavezetési lehetőségét 2015-ben. 2018-tól a Természettudományi Kar tudományos dékánhelyetteseként dolgozott. Kiteljesedett kutatói és publikációs tevékenységére alapozva a 2020-ban benyújtotta és sikeresen meg is védte MTA doktori értekezését. Ugyanebben az évben egyetemi tanári kinevezést szerzett, majd 2022-től a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyetteseként dolgozott.
Oktatási tevékenysége is egyre szélesedő és emelkedő ívet mutatott. Az egyetemi képzés valamennyi szintjén nagy erőfeszítéssel vett részt az oktatásban. Témavezetője és törzstagja volt a Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskolának. A Pécsi Tudományegyetemen kívül elsősorban orvosi továbbképzési kurzusok előadójaként volt ismert.
Szakmai szervezeti tagságai a virológia területéhez kötődtek, a legutóbbi időben ő képviselte hazánkat az Európai Klinikai Virológiai Társaság ülésein. Több szakmai és miniszteri elismerésben részesült már a 2020-as Covid-járvány előtti években is. Több tucat nemzetközi folyóiratnak bírált közleményeket és rendszeresen részt vett tudományos pályázatok értékelésében.
Munkája építő és értékteremtő jellegét bizonyítja, hogy 2020-ban a SARS-CoV-2 világjárvány idején, miniszterelnöki felkérésre ő vezette a Koronavírus Kutatási Akciócsoportot. A munka elidegeníthetetlen érdemeket hozott a hazai járványvédelemben és a vírus nemzetközi szintű tudományos megismerésében, illetve a hazai köztájékoztatásban. Ennek alapjául az általa korábban megálmodott és vezetett laboratórium és kutatói közösség szolgált.
A járvány hazai kitörését követően, korábbi klinikai virológiai és biobiztonsági laboratóriumi tapasztalatait ötvözve a dél-dunántúli PCR diagnosztikai kapacitások gyors létrehozásában és növelésében segédkezett, az általa vezetett laboratórium pedig a teljes járvány folyamán a hazai kórházak és egészségügyi szakemberek szakmai támogatásában vett részt.
A hazai kutatási irányok koordinálása mellett rendkívüli figyelmet fordított a társadalom minél szélesebb körű tájékoztatására is. Az általa vezetett kutatócsoport, a járvány korai szakaszában tanúsított önzetlen és kitartó munkáért, 2020-ban a Pro Comitatu Baranya elismerésben részesült a Baranya Megyei Önkormányzattól. Ezt követően, Pécs Megyei Jogú Városától a városért, a magyar társadalomért végzett fáradhatatlan tevékenysége és számos életet megmentő tájékoztatása elismeréseként a Pro Communitate Díjban részesült.
Példamutatását az is alátámasztja, hogy a járvány alatt önzetlenül számos nehéz helyzetben lévő civil szervezet számára nyújtott segítséget, minden helyzetben képes volt meglátni, hogy hol van szükség támogatásra.
2020 novemberében a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére a Magyar Tudomány Ünnepén kiemelt előadóként a koronavírus-járvány tanulságairól értekezett. A járvány alatt nem csupán a hazai koronavírus-kutatás koordinálása, de a tudomány és politikai döntéshozatal közötti híd szerepének betöltése is rá hárult, a járvány folyamán rendszeres tanácsadóként segítette a legmagasabb szintű hazai döntéshozatalt és szolgálta a tudományt. Ennek kapcsán 2021-ben a Magyar Tudományos Akadémia a „Tudomány és Parlament” kiemelt program előadójának és résztvevőjének kérte fel.
2020-ban a járvány kapcsán az ekkor létrehozott Nemzeti Laboratóriumi hálózat Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetésével bízta meg Palkovics László miniszter. A laboratóriumot haláláig vezette, jelentős nemzetközi láthatóságot és egyedülálló sikereket hozva a hazai virológia és biobiztonság számára.
2021-ben a Magyar Zoonózis Társaság Hőgyes-Aujeszky emlékérmet adományozott számára. Az érem a magyar tudomány két olyan nagyságának állít emléket, akik állati eredetű fertőzések elleni védekezés kimunkálásában világszerte elismert munkásságot fejtettek ki.
A közelmúlt szakmai tevékenységét a tudományos iskolateremtési munka határozta meg. Élete nyomán nem csupán laboratóriumok jöttek létre, hanem újult erőre kapott a tudományos iskolateremtés, a tudomány és társadalom kapcsolatának ápolása is. 2023. év végén, a stockholmi Nobel-héten, melyen a magyar Nobel-díjas Karikó Katalinnal vett részt egy tudományos panelbeszélgetésen, így nyilatkozott:
„Hittel vallom, hogy a kutatás nem áll meg a laboratórium ajtajánál. A kutatási eredményeket ki kell vinnünk a gazdasági és a társadalmi hasznosítás érdekében. Az a megfelelő ismeretterjesztő módszer, ami a mély szakmai tudást átülteti egy olyan kommunikációba, amit az emberek megértenek. Nekünk, kutatóknak kell tennünk azért, hogy az emberek elfogadják, hogy mi mit is csinálunk, s ennek a munkának mi a jelentősége. Az ismeretterjesztés kutatói felelősség és feladat.”
Ez szolgáljon örök tanulságul mindannyiunknak, itt maradóknak, barátoknak, kollégáknak, tanítványoknak.
Halála pótolhatatlan veszteséget jelent mindannyiunk számára.
Nyugodj békében, Feri!
A temetés a család kérésére és nyugalmuk tiszteletben tartása érdekében zárt körű, kérik a részvétnyilvánítás mellőzését. Köszönik a megértést.
