Folytatódott kedden a Pécsi Járásbíróságon az a pótmagánvádas per, amit az önkormányzat cége, a Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) igazgatója indított a cég korábbi, 2019 decemberében menesztett vezetője, Szentgyörgyi Dávid ellen. A vád: hűtlen kezelés.
Az előző tárgyalásról ITT írtunk.
A két tárgyalt ügy közül érdemben ezúttal is csak a szoftverbeszerzés volt terítéken, egy tanút hallgatott meg a bíróság.
Emlékeztetőül: Az ügy egy vállalatirányítási szoftver beszerzéséről szól, amit a pótmagánvádló, és számos, a perben idézett tanú szerint lényegében soha nem lehetett használni. A szakvélemények alapján pedig a leigazolt teljesítések nincsenek arányban a szoftver valós fejlesztésével.
Sokáig egy pécsi cég látta el a PVH-nál a szoftverfejlesztési feladatokat, de 2018-ban ez a vállalkozás hiába nyert meg egy vállalatirányítási szoftver leszállítására kiírt beszerzési eljárást, az önkormányzati vállalat váratlanul egy másik céggel kötött szerződést. Egy olyan céggel, ami ebben a beszerzési eljárásban részt sem vett. Ez a vállalkozás nem tudta maradéktalanul elvégezni, amit vállalt, ezért be kellett vonni egy székesfehérvári céget is a szoftverfejlesztésbe, végül – már a 2019-es vezetőváltás után – a „régi” pécsi céghez tért vissza a PVH, azóta is ők végzik ezt a munkát a vagyonhasznosítónak.
Eredetileg szembesítés történt volna a mai tárgyaláson. A PVH informatikai vezetője, és az említett, a vállalatirányítási szoftver biztosításával és fejlesztésével megbízott cég ügyvezetőjének álláspontját ütköztették volna. Előbbi ugyanakkor kimentette magát, nem jelent meg a bíróság előtt. A „szembesítés” egyszer már egyébként megtörtént, egy évvel ezelőtt mindkettőjüket meghallgatta a bíróság, ráadásul egymás után.
Jobb híján a bíró így a pécsi szoftverfejlesztő cég ügyvezetőjét kérdezgette, elsősorban az általa utólagosan benyújtott beadványokról, amelyek elsősorban levelezéseket és egy táblázatot tartalmaztak. Ezek azt voltak hivatottak bizonyítani, hogy a vállalkozás a szoftvert leszállította és a PVH rendelkezésére bocsátotta.
A pótmagánvádló, azaz a PVH jogi képviselője felvetésére a tanú megerősítette, hogy a PVH-nál nem használták a szoftvert, de fizették. Mint mondta, ezért egy idő után, egészen pontosan a 2019-es önkormányzati választások előtt nem sokkal le is állították a számlázást. Ahogy fogalmazott: „morális alapon” állították le a számlázást, mert „tehetetlen állapotban” állt ott a szoftver. Az ügyvezető szerint kezdettől – azaz 2018 tavaszától – fogva látszott, hogy gondok lesznek a szoftver alkalmazásával a PVH-nál.
A pótmagánvádló jogi képviselői szerint a legfontosabb kérdés: miért bérelte a PVH a szoftvert, amikor kezdettől fogva világos volt, hogy nem tudják azokra a funkciókra használni, amire szükségük van.
A pótmagánvádló jogi képviselői elmondták, becsatolták a PVH-t a 2019-es önkormányzati választás után átvilágító jogász szakvéleményét. A bíró felolvasta azt.
Az átvilágító leírta, hogy:
- Bár az átvilágítás idején is élt a szerződés, már hónapok óta nem állított ki számlát a beszállító.
- Úgy fizetett díjat a PVH, hogy nem történt teljesítés.
- A vagyoni hátrány megegyezik a kifizetett teljes összeggel.
- Nem vett részt a beszerzési eljárásban a későbbi beszállító cég.
A másik ügyben, a marketinges munkával megbízott céggel kapcsolatban az átvilágító a következőket állapította meg:
- A beszerzésen győztes budapesti cég azért lett gyanús, mert személyi-rokoni összefonódás volt a vállalkozás tulajdonosai és a PVH vezetői között.
- A pályázatokat elbíráló bizottság elnökének testvére a budapesti cég tulajdonosának sógornője volt.
- Magasabb összegről szólt a szerződés, mint amekkora ajánlattal nyertek.
- Nem írt alá a vezérigazgató rendes teljesítésigazolásokat.
- A teljes kifizetett összeg vagyoni hátrány.
Az átvilágító szakember szerint mindkét cégnek kifizetett összeg teljes mértékben indokolatlan volt.
Szentgyörgyi védője elmondta, szerinte az átvilágító ügyvéd megállapításait nem lehet írásbeli vallomásnak tekinteni, bizonyíték értékkel nem rendelkezik.
A pótmagánvádló jogi képviselői Indítványozták az átvilágító ügyvéd meghallgatását, és további öt tanú idézését a két ügyben. Hangsúlyozták, a „fogyatékos” nyomozás miatt, a bíróság előtt kell olyan bizonyításokat lefolytatni, amelyek amúgy nem lennének idevalók.
A védő azt kérte, utasítsa el a bíróság az indítványt, és zárja le a bizonyítási eljárást. Szerinte a PVH IT-vezetőjét fölösleges meghallgatni újra, az átvilágító ügyvéd álláspontja pedig „csak egy vélemény”, „nem releváns”.
A bíró végül bejelentette, hogy az IT-vezetőt idézi a következő, május 16-ai tárgyalásra, a további bizonyítási indítványt (további tanúk meghallgatását) viszont elutasítja.
