A Zselic lankáinak ölelésében van egy hely, ahova a vendéglátók invitálása szerint a madár is pihenni jár. Aki már eleget tett a szíves meghívásnak és ellátogatott Somogy megyei egyik legkisebb településére, a Kaposvártól 12 kilométerre fekvő Patcára, ahol ifjabb Handó János és felesége, Eszter a semmi közepére nemcsak megálmodott, hanem évről évre kis lépésenként fel is épített egy élményparkot, az maga is meggyőződhet róla, hogy nem tévesen citált meseszövedék az ígéret.
Nem kihalt, madár se járta néptelen vidék fogadja itt a látogatókat, éppen ellenkezőleg: a hagyományos életmód megismerésére, játékos tanulásra, aktív pihenésre vágyó kicsiknek és nagyoknak egyaránt felejthetetlen, természetközeli élményt, kalandok sokaságát nyújtja az élettel teli Katica Tanya.
Bár kézenfekvő a feltevés, a tanya névadója mégsem egy, a tulajdonosoknak kedves becenév, hanem egy fekete pöttyökkel díszített piros köpenyes bogár, amely nemcsak látványával, de már nevének említésével is képes felidézni boldog, gondtalan nyarakat, a világra rácsodálkozó gyermek- és kiskamasz kor felfedezéseinek örömét. A Katica Tanya ezt az örömteli érzést kínálja. Arra persze, hogy minden látogató Katicabogarat is lát majd, nem vállalnak garanciát, az élményekre azokban igen.
Ifjabb Handó János 42 éves közgazdász, menedzser, sikeres üzletember, a 70 lakosú Patca társadalmi megbízatású polgármestere, világjáró és álomépítő. Ez utóbbi nem szerepel az önéletrajzában, ám – úgy vélem – illik rá. Úgy is, mint a Katica Tanya egyik megálmodójára, és úgy is, mint megépítőjére. Mikor ezt megosztom vele, előbb köszöni, hogy így gondolom, majd egyetértően megjegyezi: valóban egy álmuk valósult meg, amit akkor ötöltek ki a feleségével, amikor világkörüli úton voltak. A nagy utazásról 418 nap után érkeztek haza. Röviddel ezután – 2001-ben – Patca határában, egy nyolchektáros családi tulajdonban lévő jó adottságokkal rendelkező birtokon belevágtak az élménypark építésébe.
– A cél az volt, hogy Magyarországon egyedülállót hozzunk létre, de emellett értéket is akartunk teremteni. Célunk minél több embert visszacsalogatni a természetbe, hogy érezze a friss levegő erejét, a puha fű selymességét, megismerhesse az állatokat és elődeink szokásait, mesterségeit, bölcsességét, eközben játszva tanítsa korunk ifjúságát gyakorlati tudásra, tapasztalatra. Azt gondolom, hogy az a 25-30 ezer látogató, aki évente eljön hozzánk, azt bizonyítja, hogy ez sikerült – sűríti össze néhány mondatba a legfontosabbakat ifjabb Handó János, aki az irigyeinek számát firtató kérdésen kissé meglepődik, majd úgy felel: ezzel soha nem foglalkozott.
Egyébként meg azt gondolja, az irigykedik másokra, akiben nincs meg a kurázsi, hogy egy ilyenbe belefogjon.
Megbecsülést hozott a Katica Tanya
– Kurázsiból szemmel láthatóan a Handó családban nem volt hiány. Honnan tudták, hogy mi az, ami miatt ide, egy zsáktelepülésre eljönnek az emberek?
– Egy turistaház építésével kezdtük, mert a falusi turizmusban akkor a szállás volt a meghatározó az uticél kiválasztásánál. Aztán – miután igény volt rá – az ellátás is fontos szempont lett, ma pedig már mindez nem elég: programok kellenek, a vendégek élményekre vágynak. Ez utóbbi dönt a választásnál, és mi ennek folyamatos fejlesztéssel, bővítéssel igyekszünk is megfelelni.
– Milyen programokat kínálnak?
– Az év minden napján nyitva tartunk, és minden hétvégén többek között jeles napokhoz, mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódó tematikus programokat szervezünk. Ezekhez ismeretek nyújtunk, kézműves foglalkozásokat tartunk, és az étteremben a menüsort is az adott nap témájához igazítjuk. De vannak háziállatok, bemutatjuk a hagyományos mezőgazdasági eszközöket, a kalandparkban nagyon sok játéklehetőség, ügyességi akadálypálya várja a gyerekeket. Van egy lovagvárunk, ahol évente az ország minden részéből érkező lovagrendek részvételével várjátékokat tartunk, építettünk egy pedálos gokart pályát, készül játszótér a felnőtteknek, és szintén nekik egy óriáscsúszda is.
– A sokféle állat- és játéklehetőség mellett az is feltűnik, hogy mindenhol gondozott a környezet, rend és tisztaság van.
– A Katica Tanyán dolgozni egy életforma, ami a mezőgazdaság és a turizmus egyvelegét jelenti. Nagyon sok, összesen 79 országban jártam, és igyekeztem megfigyelni, eltanulni, mit, hogyan csinálnak, és hogy abból mit tudok itthon hasznosítani. Azt láttam, és magam is vallom, hogy minden területen nagyon fontos a minőség, ezért erre nagyon figyelünk. Igaz ez a fejlesztésekre és az itt dolgozók munkájára is. Ha valaki nem e szerint dolgozik, akkor a csapat kiveti magából. Vannak kifogást és vannak megoldást kereső emberek. Itt csak az utóbbiaknak van helyük.
– Az is látszik, hogy az elmúlt tíz évben igen sokat költöttek fejlesztésekre. Megtérült?
– A rezsit hozza már – ha erre gondol -, hitelt viszont ma már csak akkor veszünk fel, ha azt látom, hogy egy-két éven belül megtérül a beruházás. A pénznél azonban fontosabb hozadéknak tartom, hogy a Katica Tanya megbecsülést hozott, és persze ismertséget a zsáktelepülés Patcának, ahol az utóbbi időben például húsz százalékkal nőttek az ingatlanárak.
A megbecsülés jeleként ifjabb Handó Jánost Patca lakói tavaly is megválasztották polgármesternek, és gyűlnek a turisztikai szervezetek elismerései is, Somogy megye közgyűlése pedig ez év januárjában a megye napján Somogy Polgáraiért Díjjal tüntette ki a kistelepülési hagyományok megőrzéséért, fejlesztéséért, valamint a Katica Tanya létrehozásáért. A díjat az ifjabb mellett az idősebb Handó Jánosnak, a Patcával szomszédos Szenna egykori polgármesterének is odaítélték mint a zselici kistérség meghatározó közéleti személyiségeinek.
Ifjabb Handó János a díjjal járó pénzjutalomról lemondott Patca javára.
