Korábban, akár már februárban találkozhatunk a vérszívó rovarokkal, várhatóan egészen október végéig velünk maradnak és megkeserítik mindennapjainkat.
A PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatócsoportja már másfél évtizede követi nyomon a hazai csípőszúnyogok helyzetét, terjedését és az általuk hordozott betegségeket. Az enyhe tél, valamint az új, ázsiai eredetű fajok megtelepedése a vizsgálatok alapján hosszú távon átrendezheti a már megszokott szúnyogszezont – írták a PTE közleményében.
A kutatások szerint a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog kikelése már februárban megfigyelhető volt. Ez köszönthető a házak tövében álló esővízgyűjtőknek, a kertekben nehezékként használt gumiabroncsoknak és az egyre enyhébb teleknek – ismertette a PTE.
Az ázsiai tigrisszúnyog meghosszabbítja a szúnyogszezont, hiszen egészen október végéig találkozhatunk ezzel a mindennapjainkat rendkívül megnehezítő fajjal.
A szúnyogok elleni védekezés egyszerű, azonban komoly társadalmi figyelemre van szükség, hiszen egyetlen elhanyagolt kertben több ezer kikelő csípőszúnyog keserítheti meg egy egész környék mindennapjait – figyelmeztetnek a szakemberek.
A tudományos eredmények és az európai tapasztalatok is azt prognosztizálják, hogy az elkövetkező évek során egyre inkább számítanunk kell a jelenség fokozódására és végül új betegségek megjelenésére is.
A lakosság rendkívül értékes adatokhoz juttathatja a kutatókat a közösségi tudományos programokban való részvétellel és telefonos applikáció használatával. Ráadásul a kertek tudatos rendezésével, a szúnyoggócpontok felszámolásával vagy biológiai kezelésével megelőzhető a vérszívók inváziója.
A jelenleg országosan alkalmazott kémiai módszer alkalmatlan az inváziós fajok kezelésére, és komoly ökológiai veszteséggel is jár, melynek felméréséhez most a lakosság segítségét kérik a kutatók a Rovar Piknik elnevezésű programban való részvételükkel – zárták a közleményt.
Fotó: PTE