30 éve, 1981. július 1-jén halt meg Breuer Marcell Lajos (külföldön ismert nevén Marcel Breuer), a Bauhaus tagja, a múlt század egyik legnagyobb hatású modernista építésze, formatervezője.
1902. május 21-én született Pécsett. A fehérterror és a numerus clausus miatt nem jutott be a Műegyetemre, így a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd a weimari Bauhausban Gropiusnál tanult, később maga is itt tanított. Breuer az elemes építés híve volt, ő tervezett először beépített konyhát. A kerékpár-kormány nyomán 1925-ben alkotta krómozott acél csővázas székét bőr vagy vászon háttámasszal és ülőkével, a Kandinszkij tiszteletére Wassily névre keresztelt szék az új tárgyiasság (Neue Sachlichkeit) jelképévé vált.
A Bauhausból való kiválása után rövid ideig, 1934-35-ben itthon is működött, Fischer Józseffel és Molnár Farkassal elnyerte a BNV tervpályázat első díját. A mérnöki kamara azonban zsidó származása miatt nem vette fel, így tervezési munkákat nem vállalhatott, s végül a szakmai sovinizmus és jobboldali nyomás miatt emigrált.
Egy ideig Angliában dolgozott, majd 1937-től az Egyesült Államokban, a Harvardon tanított – ezért van, hogy Breuert Európában formatervezőként, Amerikában elsősorban tanárként és építészként ismerik. A Bauhaus nemzetköziségét Új-Anglia favázas épületeivel ötvözte, ez egész Amerikában hatott a családiház-építésre.
Breuer vízszintesen elnyúló nyaraló- és lakóházai a tájba illesztés és térszervezés remekei, saját lincolni háza a kőlábazat fölött óriási üvegverandájával tűnik ki. Családi házainak két részét összekötő elem fogja össze: egyikben a nappali helyiségek, másikban a hálószobák vannak – a ház utólag tetszés szerint bővíthető.
Ő tervezte egyebek között az UNESCO párizsi, Y alaprajzú palotáját (Nervivel és Zehrfuss-szal közösen), a Cannes melletti IBM kutatóközpontot, amelynek alaprajza megkettőzi az UNESCO Y-ját, New Yorkban a Whitney Múzeumot, amelynek főtömege kifelé lépcsőzött fordított piramis, belső tereit mozgatható falak tagolják. A New Jersey-i Short Hills zsidó közösségének együttest tervezett zsinagógával, iskolával, közösségi terekkel. A michigani Muskegonban az általa tervezett Szalézi Szent Ferenc-templom falai befelé dőlnek, homlokzatát plasztikus kereszt díszíti. Az ő műve a washingtoni építésügyi minisztérium, s a francia Alpokban a Flaine síközpont is.
„A tisztaság és világosság az épület szerkezetének és rendeltetésének őszinte és egyértelmű kifejezését jelenti” – írta. Breuer a funkcionális építészet nagy hatású mestere, aki felhasználta az új technológiák és anyagok lehetőségeit. A Time folyóirat a kor architektúráját meghatározó 13 tervező (köztük Frank Lloyd Wright, Mies van der Rohe, Le Corbusier, Alvar Aalto) közé sorolta. Ő az egyetlen világhírű magyar építész, épülete hazánkban még sincs – bár egy budavári foghíj beépítését felkínálták neki, s Pécs építészeti múzeum tervezésére kérte fel, ezekből semmi nem lett.
Breuer Marcell 1981. július 1-jén halt meg New Yorkban. Számos kitüntetést, díjat kapott, 1968-ban lett a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora. Halálának évfordulójára emlékezve márciusban Bécsben nyílt munkássága előtt tisztelgő kiállítás a bútormúzeumban.
