A szombaton, a Budapesten elszenvedett ötvenegy pontos vereség után képes volt megújulni a PVSK-Veolia férfikosárlabda-csapata, és szurkolói által űzve ismét előnybe került a NB I. B döntőjében.
Talán sokan attól tartottak, hogy a MAFC otthonában elszenvedett katasztofális blama után sokak kedve elmegy, hogy ismét kilátogasson a Lauberbe, mire a feldobáshoz értünk a PVSK–MAFC B csoportos döntő harmadik meccsén, megnyugvással konstatálhatták Antóniék, hogy erről szó sincs. A finálé első, Panthers-győzelmet hozó találkozójánál is több drukker volt a lelátón, még a Rátgéber Akadémia játékosai közül is többen ott voltak a lelátón, hogy a pécsi fiúknak szurkoljanak.
Az pedig egy újabb megnyugtató felismerés volt a találkozó elején, hogy a nagy várakozás, a parázs atmoszféra nem bénítólag hatott a PVSK-ra, hanem érezhetően feltüzelte Halászékat. Bár a hírek szerint a Párducok csapatkapitánya, Horti Bálint az elmúlt napokban nem edzett, tegnap még a kórházban kapott infúziót, hogy komoly hátfájdalmai valamelyest enyhüljenek, mégis ott volt a pécsiek kezdő ötösében. És ez az elszántság jellemezte a hazai csapat játékát az első bő 15 percben. A rájátszásban ihletett foromában játszó Antóni ismét hozta szokásos, velőt rázó külső dobásait, Luka Igrutinovics irányító poszton nem csal jól osztogatott, de betöréseivel is komoly zavart okozott a vendégek védekezésében, Mokánszki Máté pedig, mivel érezte, hogy Horti „félig-meddig hiányát” ellensúlyoznia kell, legszebb arcát mutatta támadásban. A második negyed közepén így, teljesen megérdemelten vezetett már 19 ponttal a PVSK – és elképestő hangulat uralkodott a Lauber Dezső Sportcsarnok lelátóin is.
Mintha nem is az a két csapat játszott volna egymás ellen, mint pár nappal korábban Budapesten. Egy döntő azonbanban nem is lenne döntő, ha nem változnának pillanatok alatt az alapvető paraméterek. Az addig szinte hiba nélkül támadó Pécs ugyanis elkezdett dobásokat rontani, amit a lelekes fővárosiak ki is használtak, és villámgyorsan szorossá tették a meccset. Közben jópár játékvezetői ítélet borzolta a MAFC kispadján helyet foglalók idegeit, amit Garai Péter, az újbudaiak elnöke viselt a legrosszabbul. Sokadik kemény hangvételű odaszólása után kapott is egy technikait. Ez talán kicsit meg is zavarta az épp belelendülő csapatát, így végül azért 12 pontotn meg tudott őrizni előnyéből a Pécs a nagyszünetre.
A második félidő pedig, ha lehet még feszültebb volt, mint az első. Folyamatos reklamálások, szinte megszámlálhatatlan személyi hiba mind a két oldalon, számos rontott dobás, eladott labdák, hittel teli labda után vetődések, és minden, de tényleg minden volt, ami egy igazi kosárrangadóhoz illik. Úgy, hogy közben apránként bizony tovább apadt a Panthers előnye. Azonban hiába játszott nagyot Archibald, hiába jött Buzás révén az újbudai padról egy extra teljesítmény, valahogy mindig akadt valaki a pécsieknél, aki a legnehezebbnek tűnő pillanatokban át tudta lendíteni a csapatot a nehézségeken. Hol Antóni egy triplával, hogy Plázer egy bátor megindulással, hol pedig Mokánszki egy nagyon fontos lepattanóva. Úgy, hogy közben a pécsi szurkolótábor tényleg pokoli hangulatot varázsolt a csarnokba.
Így aztán, bár az utolsó percben is még bőven maradt izgulnivaló, Igrutinovics és Antóni is bedobta a legfontosabb büntetőket, a PVSK pedig behúzta második hazai meccsét is a bajnoki döntőben.
Alig 72 órával a szpmbati, történelmi vereség után a Pécs így ismét előnybe került, és úgy utazhat el pénteken ismét a fővárosba, hogy akár meg is nyerheti az aranyat.
PVSK-Veolia–Újbuda-MAFC 95-89 (28-19, 21-18, 17-23, 29-29)
Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, döntő, 3. mérkőzés. Lauber Dezső Sportcsarnok, 1600 néző.
PVSK-Veolia: IGRUTINOVICS 16, Németh A. 2, PLÉZER 17/6, ANTÓNI 23/9, Horti 3. Cs.: Halász 8/6, MOKÁNSZKI 15/6, Bíró O. 3/3, Radó 2, Frank 4, Molnár M. 2. Vezetőedző: Szrecsko Szekulovics.
Újbuda-MAFC: POLGÁRDY 22/9, Pintér 7/6, ARCHIBALD 25/3, Pápai 2, BORDÁCS 4. Cs.: Katona 5, BUZÁS 14/9, Komma 2, Biber 8. Vezetőedző: Lakits András.
Fotó: Kurdi József
