Egy pécsi módosító indítvány nyomán úgy változik meg a lakásszövetkezeti törvény, hogy a jövőben egyszerűbben lehessen kilépni a rendszerből. Kővári János, Kertváros országgyűlési képviselője szerint még ebben a ciklusban egy teljesen új jogszabály születhet a témában.
Már elfogadta a parlament annak a törvénynek a módosítását, amely a lakásszövetkezetekkel kapcsolatos szabályokat foglalja össze. Mint ismert, a magyar lakásszövetkezet egyedi képződmény, mivel a lakások a tulajdonosaik, míg az egyéb helyiségek a szövetkezet tulajdonában vannak. A társasházaknál viszont az egyéb helyiségek is – tört hányadban – a lakások tulajdonosainak nevén szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.
Miután vannak több ezer lakásos lakásszövetkezetek is, az alapszabályban rögzített együttélési szabályok módosítása gondot okozott, mivel ahhoz a jelenlévők kétharmadának a szavazatára volt szükség. Az új szabályozás azonban már lehetővé teszi, hogy az alapszabály egyszerű többséggel módosítható legyen. Emellett azt is kimondja, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiség használati módjának megváltoztatásához nem kell közgyűlési határozat.
Mint azt Kővári János kertvárosi egyéni képviselő kifejtette, a törvény módosítása előtt sok, panelházban élő pécsi kereste fel kéréseivel, így ezekkel kapcsolatban több módosító indítványt is benyújtott a jogszabály tárgyalásakor. Két javaslata a lakásszövetkezetből való kiválást könnyíti meg.
„Az egyik ilyen szabályváltozás szerint ezentúl a kiválásról szóló döntéshez nem kell a szövetkezet közgyűlésének határozatképesnek lennie, hanem egyszerű többséggel határozhatnak a tagok” – így Kővári János. Hozzátette: a másik módosító javaslat szerint a kiválási kérelmet nem kell 180 nappal korábban benyújtani a szövetkezethez, hanem elegendő három hónappal előbb jelezni az ilyen irányú igényeket.
A képviselő mindezzel együtt sem maradéktalanul elégedett, mert szerinte teljesen felül kell vizsgálni a lakásszövetkezeti szabályozást, s meglehet, egyszerűbb lenne eltörölni a rendszert. Mint mondta, igazából az a probléma, hogy ez a működési forma alkalmatlan a tagok érdekeinek érvényesítésére. Szerinte életszerű lenne, ha a tömbházak önálló társasházakként működnének.
Kővári János hozzátette: az illetékes államtitkárral és a Fidesz-KDNP parlamenti frakcióvezetőjével abban maradtak, hogy még ebben a ciklusban vagy teljesen új alapokra helyezik a szövetkezeti törvényt, vagy eltörlik a szocializmusból ránk maradt rendszert.
