A hazaiak több mint fele nem szeret túl mélyre nyúlni a pénztárcájában a környezetbarát termékekért, ez derült ki a KSH legújabb, ezzel foglalkozó kutatásából, amit a hvg tett közzé.
A magyarok szerint az egyre több szemét és illegális hulladéklerakó volt a legnagyobb veszélyt jelentő környezeti probléma 2023-ban, ez derült ki a Központ Statisztikai Hivatal itthoni háztartások környezeti szokásait első alkalommal vizsgáló felméréséből – számolt be a hvg.
A második legnagyobb problémaként a jelentős autóforgalmat és a tömegközlekedést használók alacsony arányát nevezték meg, a harmadik pedig a folyók, tavak és a talajvíz szennyezése lett.
A megkérdezettek 79 százaléka vallotta azt, hogy nem használ betétdíjas csomagolásokat, 8 százalékuk nem is ismer ilyen termékeket, 18 százalékuk csak akkor venne ilyen árukat, ha kényelmesen megoldható lenne a visszaváltás, 3 százalék pedig csak magasabb betétdíj esetén használna ilyeneket – derül ki a KSH felméréséből.
Használt terméket a magyar háztartások 35 százaléka vásárolt tavaly, (Budapesten keresik az ilyen termékeket a legkevesebben). Aki vesz, azért vette, mert olcsóbb, aki nem, az „higiéniai megfontolások,” a szerviz és garancia hiánya miatt döntött így.
A KSH felmérte azt is, mely településtípusok mennyire komposztálnak. Nem meglepő módon a községek lakói alkalmazzák leginkább a hulladékgazdálkodás ezen formáját, a főváros ehhez képest le van maradva.
Tavaly a háztartások 41 százaléka vásárolt rendszeresen környezetbarát terméket. A gyermekes családok közel fele tett így, míg az egyszemélyes háztartások mindössze valamivel több mint harmada.
A KSH négy, környezetvédelemmel kapcsolatos termékcímke ismertségét is kutatta. Nem meglepő módon a legtöbben – 81 százalék – a Hazai termék címkét ismerték, a Környezetbarát termék (zöld tölgy) logót a háztartások fele tudta beazonosítani, míg az EU ökocímkéjét 27 százalék, a méltányos kereskedelem (fair trade) címkét 10 százalék.
Végül rákérdeztek, hányan hajlandóak több pénzt fizetni környezetbarát termékért és szolgáltatásért. A háztartások 51 százaléka nem akar pluszpénzt kiadni, hiába járna ezzel jobban a környezet, a családok valamivel több mint negyede 5 százalékkal hajlandó többet fizetni – írta a hvg.
