Egy bűncselekmény elkövetésekor a büntetés mértékét alapvetően az határozza meg, hogy a Büntető Törvénykönyv milyen büntetési tételt rendel hozzá. Ezt azonban különféle tényezők befolyásolhatják, melyeket két csoportra oszthatunk: lehetnek alanyi és tárgyi tényezők. Most a tárgyi tényezőket fogjuk megvizsgálni.
A büntetést befolyásoló alanyi és tárgyi tényező jelentése
Ahogyan azt említettük, a bűncselekmények elkövetéséért kirótt büntetés mértékét alanyi és tárgyi tényezők befolyásolhatják. Alanyi tényező az, amely az elkövető személyéhez kötődik. Ilyen például az életkor, a büntetett vagy büntetlen előélet.
A tárgyi tényezők ezzel szemben az adott cselekményre vonatkoznak, annak megítélését határozzák meg. A védőügyvéd, így Dr. Tóth Attila Tas védőügyvéd feladata is az, hogy közreműködjön az enyhébb büntetés kiszabásához vezető bizonyítékok rendelkezésre állásában. Felhívja a figyelmet mindazon tényezőkre, amelyeknek figyelembevételével az adott bűncselekmény kevésbé súlyosnak minősül.
Lássuk, mely tényezők ezek!
Tárgyi tényezők: a sértett helyzete
A bűncselekmény súlyának vizsgálatakor mindig tekintettel kell lenni a cselekmény káros következményeire is. Ez lehet mérhető – pénzben kifejezett kár, hátrány, gyógytartammal kifejezhető kár, stb. –, de lehet nem mérhető is (például pszichikai következmények). A nem mérhető tárgyi tényezők esetében is annyi többnyire megállapítható, hogy enyhe, közepes vagy súlyos mértékű következményről beszélhetünk-e.
Enyhítő körülmény az elkövetőre nézve a sértettnek felróható közrehatása, tehát ha például durván, erőszakosan cselekedett, vagy súlyosan sértő magatartást tanúsított. Az is enyhítő körülmény, ha a terhelt az okozott kárt részben vagy egészben megtérítette a sértett felé.
Súlyosító körülmény, ha orvul vagy veszélyes módon követték el a bűncselekményt, vagy ha a szükségszerűen együtt járó szenvedésnél nagyobb testi vagy lelki gyötrelemmel járt. Gazdasági és vagyon ellen elkövetett bűncselekmények esetében pedig az, ha a sértett anyagi helyzete, életkörülményei jelentős mértékben romlanak.
Tárgyi tényező: az időmúlás
Az idő múlása az egyik legfontosabb enyhítő körülmény. Két esetről beszélhetünk. Az egyik az, amikor a bűncselekmény és a büntetőeljárás között sok idő telik el, a másik pedig az, amikor maga a büntetőeljárás húzódik el. Mindkét esetben enyhítő körülménynek számít.
Egyéb körülmények
Enyhítő körülmény, ha a bűncselekmény kísérleti szakaszban maradt, tehát nem vitték teljes mértékben végbe. Ugyanígy az is, ha valaki bűnsegédként vett részt a cselekményben.
Ezzel szemben súlyosbító körülmény lehet a hasonló bűncselekmények elszaporodottsága, vagy ha társas bűnelkövetés formájában valósul meg.
Minden esetben célszerű védőügyvéd segítségét kérni, aki jártas a büntetőjogban, és képes teljeskörűen feltárni a büntetés mértékét befolyásoló tényezőket.
(x)
