A pécsi parlamenti képviselők egyéves munkájáról szóló sorozatunk záró fejezetében dr. Szili Katalin független képviselőt kérdeztük. A korábban 16 éven át egyéniben megválasztott képviselő azt mondja, listásként is Pécsért és a pécsi érdekek érvényesítéséért dolgozik az Országházban.
Dr. Szili Katalin tavaly lépett ki az MSZP-ből, s megalakította a Szociális Unió Pártját. A korábban hosszú időn át a pécsi második számú körzet képviselőjeként dolgozó politikus azóta a függetlenek táborában foglal helyet a parlamentben, s nemegyszer a jobboldallal szavaz együtt.
Mint azt lapunknak elmondta, a Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnökeként és a Fenntartható Fejlődés Bizottság tagjaként végzi képviselői tevékenységét, s mint független képviselő, korlátozott hozzászólási lehetőségekkel rendelkezik. Ennek ellenére az elmúlt év során mintegy 180 percben, 28 alkalommal szólalt fel a plenáris üléseken, a bizottsági üléseken pedig ennél is többször.
„Önálló indítványt nyújtottam be többek között vízügyi ágazati, privatizációs szerződések, lakossági vízmérők, falugazdász hálózat, magánnyugdíjpénztárak témájában. Nem önálló, illetve csatlakozó módosító indítványt pedig az alapvető jogok biztosáról, az úgynevezett egyházügyi törvény, az alaptörvény, vagy a nemzeti összetartozás ügyében – sorolja, majd hozzáteszi: lépéseit meghatározza az is, hogy az ügyek nagy-nagy többségében civil kezdeményezést karol fel.
Elmondása szerint nincs különbség aközött, hogy listásként vagy egyéni képviselőként dolgozik-e. „Ugyanolyan fontos szűkebb pátriám, de minden hozzám fordulónak igyekszem segíteni. Szinte alig csökkent azoknak a megkereséseknek a száma és jellege, mint amilyenek korábban voltak. A bizalom és korábbi munkám elismerésének tartom mindezt” – így a képviselő asszony.
Arra a kérdésünkre, hogy a választások óta milyen kérdésekben képviselt tisztán pécsi érdekeket, milyen pécsieket szolgáló indítványai, javaslatai voltak, azt mondta: akkor is a pécsiek érdekeiért küzdött, amikor a kormányzópárti javaslat alternatívájaként a Magyar Köztársaság alkotmányát önálló indítványként benyújtotta. „Ugyanígy baranyai érdeknek tekintem azt is, amikor az egészségügyi járadékban részesülő bányászok kereseti korlátozásának megszüntetése tárgyában fordultam kérdéssel az illetékes miniszterhez, hasonlóan a Kodály Központ nemzeti intézménnyé nyilvánítása érdekében tett felszólalásomig” – tette hozzá.
Szili Katalin szerint az őszi ülésszak elsősorban az alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények és a költségvetés jegyében fog zajlani. Mint mondta, hisz a rendszerkorrekcióban, de csak ha azzal nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe az emberek. Tiltakozik ugyanakkor a visszamenőleges hatályú törvényalkotás, a szerzett jogok elvétele ellen. Azt vallja, hogy a kétharmados, biztos többség birtokában sokkal nagyobb eleganciával és alapossággal kellene az ügyekhez nyúlni, mert az időhúzás mellett az is nagy bajokat okozhat, ha a gyorsan meghozott döntéseket soron kívül módosítani kell.
„Független képviselő vagyok, de nem politikai háttér és szövetségesek, szakértők nélkül. Az általam, elnökként képviselt Szociális Unió, illetve a Szövetség a Jövőért Mozgalom megalapozott szakpolitikai programmal és sokoldalú civil és szakmai szervezeti hálóval rendelkezik. Ezek nagyban könnyítik, de felelősebbé is teszik, hogy minden, a társadalom és az emberek számára fontos, átfogó és hétköznapi ügyekben is megnyilvánuljak” – mondta el zárásként a képviselő asszony.
Korábbi cikkeink a témában:
