A várost övező lösz szurdikokban alakít ki tanösvényeket a Zöldtárs Alapítvány Szekszárdon, ahol Európában egyedülálló számban fordulnak elő ilyen geológiai képződmények.
A tanösvények létrehozására a civil szervezet és a Szekszárdi Turisztikai Kft. nyert el 750 ezer forintot a budapesti Zöldiránytű Alapítvány pályázatán – mondta az MTI-nek Baka György, a Zöldtárs elnöke.
A két útvonal nem csak földtani szempontból ismerteti meg az érdeklődőket a szurdikokkal, hanem bemutatja azok élővilágát, és a hozzájuk kapcsolódó kulturális értékeket is – tette hozzá.
Az összesen tizenegy állomást tartalmazó, várhatóan a szeptemberi szekszárdi szüreti napokra elkészülő tanösvények a belvárosból indulnak. A 4,25 kilométeres Parászta-tanösvény a Faddi-tetőn és a Csontos-szurdikon keresztül halad. Az ösvényt kísérő löszfalak régi költőhelyei a fokozottan védett gyurgyalagnak, a Csontos-szurdik pedig – amint a neve utal rá – avar régészeti lelőhely, a löszmélyút falában ma is állati és emberi csontok fedezhetők fel. Feltárás híján azt feltételezik, hogy egy nem ismert csata után ásott tömegsírt rejt a szurdok.
A 6 kilométeres Benedek-szurdik tanösvény a Benedek-völgyben húzódó, szűk Szücsény-szurdikon át vezet majd a Cserhát-tetőre, ahonnan a Gemenctől a sötétvölgyi tájvédelmi körzetig nyúló panoráma tárul a turisták szeme elé. A Zöldtárs Alapítvány szerint a Szekszárdi-dombság Magyarországnak az eróziótól leginkább veszélyeztetett kistája, ugyanakkor a mély völgyek, meredek falú szurdokok búvópatakjaikkal és löszhídjaikkal egészen különleges képet nyújtanak. A lösz szurdikok helyi védelem alá helyezését már több szekszárdi civil szervezet is kezdeményezte – emlékeztet honlapján az alapítvány.
