A Komlói Járásbíróságon folytatódott a héten az a pótmagánvádas eljárás, amelyet Szabó Szilárd, a Pécsi Vagyonhasznosító korábbi vezérigazgatója indított elődjével, a fideszes városvezetés idején a PVH-t irányító Szentgyörgyi Dáviddal és több személlyel szemben. A PVH akkori ügyvédjét sikkasztással, Szentgyörgyit és gazdasági igazgatóját hűtlen kezeléssel, egy akkori telekvásárlási pályázat nyertes cégének tulajdonosait pedig csalással vádolják.
Az ügy rendkívül szövevényes, sok szálon futó, így nem is olyan meglepő, hogy már évek óta húzódik (korábban a bíróság vagyonzárolást is elrendelt a gyanúsítottak ellen, mert megalapozottnak ítélte meg a vádakat, a rendőrség azonban végül bizonyítékok hiányára hivatkozva megszüntette a nyomozást). Amikor 2019-ben elveszítette Pécsett az önkormányzati választást a Fidesz, az újonnan felálló városvezetés első lépései között jogi átvilágítást rendelt el az önkormányzati tulajdonban lévő cégeknél. Ezt Bodnár Imre ügyvéd vezette, aki 2020 elején számolt be az átvilágítás első eredményeiről.
A letéti számla
Már ekkor terítékre került a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. néhány aggályosnak tűnő ügye, amelyek kapcsán aztán az új vezérigazgató feljelentést is tett. Több ingatlanértékesítés körül tártak fel jogsértésre utaló jeleket. A gyanú szerint a cég akkori ügyvédje, a Bánki Erik jogi képviselőjeként is ismert ügyvédnő nem jogszerűen kezelt egy több mint 156 millió forintot tartalmazó letéti számlát, amelyre ingatlanok értékesítéséből folyt be pénz, majd aztán évekig ott is pihent. Pontosabban a pótmagánvádló álláspontja szerint az azon lévő pénzt az ügyvédnő sajátjaként használta is – ami, ha igaz, önmagában is törvénysértő.
Miután 2019-ben felállt az új pécsi közgyűlés, és elkezdődött az átvilágítás, Péterffy Attila polgármester utasította a PVH akkori vezérigazgatóját, a 156 millió forintot „hajtsa be”, hiszen az jog szerint a városi cég pénze volt. Amikor Szentgyörgyi felszólította az ügyvédnőt, hogy mutassa meg a letéti számlát, pár nap leforgása alatt több nagy összegű (egyenként több tízmillió forintos) utalás érkezett arra – ezzel lett meg rajta az a bizonyos 156 millió. A számlaforgalom alapján aztán nem sokkal később ezek az utalások el is tűntek onnan, feltehetően valaki kölcsönadott az ügyvédnőnek, amit aztán visszafizetett.
A pénzt azonban a cég jogi képviselője nem volt hajlandó a PVH rendelkezésére bocsátani, hiába szerepelt az felé követelésként a Vagyonhasznosítónál, sőt, később már sajátjaként hivatkozott arra, amelyet 2019 év végén, négy nagy értékű számlát a vállalatnak leadva akart elismertetni.
Az ügy azért érdekes, mert évekre visszamenőleg akart 3800 órányi munkát leszámlázni
úgy, hogy egyébként a céggel fennálló megbízási szerződése alapján 2019-et megelőzően havonta több mint 1 millió forint plusz áfáért nyújtott általános jogi szolgáltatásokat a Vagyonhasznosítónak. Korábban, még Szentgyörgyi vezetése idején a vállalatnál adott is ehhez kapcsolódó teljesítési igazolásszerű papírokat, azonban azokon nem volt órára lebontva feltüntetve az elvégzett munka.
A vádindítványban az szerepel, hogy Szentgyörgyi, és a PVH akkori gazdasági igazgatója hűtlen kezelést követett el, hiszen évekig hagyták, hogy az ügyvédnő a letéti számlán tartsa a cég pénzét.
Gyanús pályázat
Egy Szabadság úti telek (a volt Központi Menza területe) eladásának megpályáztatása miatt került be a vádindítványba két vádlott is. Az értékesítés érdekében nyílt pályázatot hirdetett meg ugyanis a PVH még 2018-ban, amelyet végül egy olyan cég nyert meg, amely épp a pályázat meghirdetésének napján alakult meg, és amelynek két vezetője Szentgyörgyi Dávid későbbi élettársának (aki akkor a PVH PR-vezetője volt) szülei voltak. Ellenük csalás a vád, a pótmagánvádló szerint ugyanis úgy pályáztak a telek megvételére és fejlesztésére – társasház építését tervezték oda –, hogy már a pályázat benyújtásakor sem volt valós szándékuk a beruházásra. Érdekes, hogy később túl is akartak adni a telken, aztán amikor nyomzás indult, inkább ingyen visszaadták a tulajdonjogot a PVH-nak. Utólag visszanézve maga a pályázati elbírálás is kérdéseket vet fel, a másik pályázót ugyanis úgy zárta ki a bíráló bizottság szakami okokra hivatkozva, hogy ezt valószínűleg nem tehette volna meg.
A Komlói Járásbíróságon a héten két tárgyalási napon is tanúk meghallgatására került sor, és a vallomások között több is erősíteni látszik a vádat. A vádlottak közül Szentgyörgyi Dávid, a PVH korábbi gazdasági igazgatója és a Szabadság úti telek pályázatát megnyert cég tulajdonosai lemondatk a tárgyaláshoz való jogukról, a cég egykori ügyvédje azonban jogi képviselőjével együtt részt vett az üléseken – igaz online-formában.
Volt munka, vagy sem?
Az ügyvédnő láthatóan arra próbálja felépíteni védekezését, hogy a PVH számos ügyletében dolgozott, méghozzá sokat – ezzel igyekszik bizonyítani, hogy az a 2019-es négy számla valós tartalmú.
A tanúk vallomásai ennek kapcsán azonban nem egy irányba mutatnak.
Akadtak olyan vallomások, amelyek szerint például a vállalatnál napi rendszerességgel tartottak vezetői értekezletet és ezeken az ügyvédnő is többnyire jelen volt – a PVH korábbi titkárságvezetője szerint azonban a vezetői értekezleteket hetente tartották, egy idő után pedig még ennél is ritkábban, a Bánki Erik jogászaként is ismert ügyvédnő pedig nem mindig volt ott ezeken.
A sikkasztással vádolt jogász a tárgyaláson rendre előhozta a PVH egyik jelentős ügyletét – az Ipark Pécs Kft-ben volt akkor kisebbségi tulajdonrésze a Vagyonhasznosítónak, a vállalat azonban ki akart válni a Kft-ből –, és arra próbálta terelni kérdéseivel több tanú vallomását is, hogy ebben a procedúrában ő végezte az ügyvédi munkát. Azonban az Ipark osztrák többségi tulajdonosának is volt saját jogi képviselője, így jelenleg egyáltalán nem egyértelmű, ki is végezte a tényleges munkát.
„Most, hogy mondja, valami rémlik”
A szerdai tárgyalási napon központi szerepet kapott a Szabadság úti telek értékesítése, az azzal kapcsolatos pályázat eredménye. Tanúként meghallgatták a PVH akkori fejlesztési vezetőjét is, aki a pályázat bíráló bizottságában is benne volt. Ő vallomásában elsőre nem tudta pontosan megmondani, hogy mikor kértek szakvéleményt a kizárt pályázat kapcsán. Amikor a Vagyonhasznosító Góbi János, Laufer Henrik és Ásványi Zsolt alkotta jogi csapata felvetette, hogy a bíráló bizottság döntése a jegyzőkönyv alapján 48 perc alatt született meg, ami igen kevésnek tűnik egy jól megalapozott szakmai döntéshez, nem tudott érdemben válaszolni arra, hogyan kértek szakvéleményt a cég ingatlan-értékbecslő szakemberétől és a város akkori főépítészétől is. Itt a vádlott ügyvédnő kérdésként előadva jelentette ki, hogy a bizottsági ülés közben a fejlesztési vezetővel az ügyvéd irodájába vonultak, ahol telefonon egyeztettek a szakértővel. Erre a bíróságon a korábbi fejlesztési vezető úgy fogalmazott: „Most, hogy mondja, valami rémlik”.
Megépíthető a megépíthetetlen
Ezt követően érkeztünk el a két tárgyalási nap legszürreálisabb jelenetsoráig. Beidézték ugyanis tanúnak azt a szakértőt, aki a PVH részéről a vesztes pályázó kizárását javasolta a pályázatból. Ő arról számolt be, hogy az irodájában kereste fel őt személyesen az akkori fejlesztési igazgató, hogy véleményezzen egy pályázatot – ez totálisan cáfolja az ügyvédnő határozott és a fejlesztési vezető beleegyező állítását ezzel kapcsolatban. Az értékbecslő szakember a bíróságnak azt mondta, hogy valóban első ránézésre látszott, hogy a dokumentum nem felel meg az elvárásoknak, sokkal nagyobb épület szerepelt ugyanis azon, mint amit a Pécsi Építési Szabályzat megengedne. Ekkor a tárgyalást vezető bíró kikereste a dokumentumok közül a kizárt pályázatot, és megkérte a tanút, hogy nézze azt meg.
Néhány másodpercnyi tanulmányozás után a szakértő azt mondta, hogy a most előtte lévő tervek első ránézésre rendben vannak, de ő biztosan nem ezeket látta évekkel ezelőtt.
Ezt követően a bíró a nyertes cég dokumentumait is megmutatta neki – ezekről úgy formált véleményt a tárgyaláson az ingatlan értékbecslő, hogy nagy valószínűséggel az abban foglaltak nem felelnének meg az építési szabályzatnak.
A pótmagánvádló jogi képviselőinek kérdésére aztán határozottan kijelentette, hogy ő teljesen más dokumentumot látott – ezek alapján tehát lehetséges, hogy egy, a pályázatban részt nem is vevő „pályaművet” tettek elé akkor.
Nagyipari fénymásolás és a lila dosszié
A tanuk között volt szerdán a PVH korábbi HR-vezetője is. Vallomása során eleinte nem sok dolgot tudott felidézni, így például a vállalat iratkezelési szabályaira sem emlékezett már pontosan. Azt sem tudta elmondani, hogy minden, a cégen belül keletkezett iratot iktatni kellet-e, vagy sem, azonban kérdésre válaszolva feltudott idézni egy kivételes esetet. Valamikor 2019 őszén, októberben vagy novemberben a PVH ügyvédnője adta neki és kollégáinak feladatul egy nagy mennyiségű iratanyag fénymásolását. Hogy mik voltak az iratokban nem tudta a korábbi HR-vezető, de arra emlékezett, hogy munkaidő után, este 7-ig vagy 8-ig tartott a „különmunka”. Arra is emlékezett, hogy lila dossziékban voltak a papírok – a fénymásolatok és az eredeti dokumentumok további sorsáról azonban nem tudott semmit.
A pénteki tárgyalási napon a Vagyonhasznosító egykori titkárságvezetője állt a tanúk padjára. Arra már ő sem emlékezett, hogy mit kellett akkoriban iktatni, és mit nem, de azt elmondta, hogy az ügyvédnőhöz tartozó dokumentumok közül nem minden került be a cég iktatójába. Amikor arról kérdezte őt a bíróság, hogy emlékszik-e nagyobb mennyiségű dokumentum másolására, nemmel felelt. Ekkor a bíró a mellette lévő asztalon egy lila színű dossziéra mutatva kérdezte, hogy ilyennel sem találkozott-e abban az időben – de erre is nem volt a válasz.
Nem sokkal később aztán, a pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdései után már eszébe jutott egy 2019 őszi alkalom, amikor rengeteg papírt kellett lefénymásolniuk – igaz arról nem tudott, hogy mik szerepelhettek az iratokban. Iktatni viszont biztosan nem iktatták őket.
A volt élettárs külföldön tárgyal – a per ősszel folytatódik
Számos tanút nem sikerült meghallgatnia a bíróságnak. Akadt, aki kimentette magát – Szentgyörgyi Dávid korábbi élettársa, aki 2019 előtt PR vezetőként dolgozott a PVH-nál, külföldi üzleti tárgyalásra hivatkozva nem jelent meg –, mást egyelőre nem is tudott idézni a bíróság – Bánki Erik testvérét is tanúként hallgatnák meg az ügyben, ugyanis 2019 végén több tízmillió forintot adott kölcsön a PVH akkori ügyvédnőjének, de egyelőre nem tudni, milyen címre lehetne neki postázni az idézést.
Új tárgyalási napot még nem tűzött ki a bíróság, de októberben vagy novemberben valószínűleg újabb két napon folytatódik majd a tanúk meghallgatása.
