Az idő nyomai sokszor rejtett kincseket tartogatnak, például, ha régi épületek restaurálásáról vagy régészeti kutatásokról van szó. Az építészek és a régészek közös munkája a tervek megvalósítása mellett az új kihívások folyamatos kezeléséről is szól.
A legújabb hírek szerint modern technológiával, mint például a Novabird általi lézerszkenneres mérések alkalmazásával a pontos és gyors adatgyűjtés is lehetséges, amely szükséges a sikeres felújításokhoz és újratervezésekhez.
Bodrogkeresztúr templomának különleges feltárása
Példaként említhetjük a bodrogkeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templomot, ahol a régészeti munkálatok során rendkívül izgalmas tények rajzolódtak ki. A templom elődje még 1220-ban épült, míg a ma ismert épület késő gótikus stílusban, 1481 és 1520 között készült el.
A feltárás számos meglepetéssel szolgált. Színes falfestmények bukkantak elő a fehér falak alól, sőt gótikus ajtók és még egy kápolna megléte is színesítette a munkálatokat. És ez még nem minden! A régészeti kutatás ideje alatt számos sír is előkerült, miközben a padlószint 70 centiméterrel lejjebb került.
Hogyan működik a lézerszkenner?
A lézerszkenneres technológia lényege, hogy merőben gyorsan és pontosan képes adatokat gyűjteni egy adott helyszínről. A szkenner több ezer lézersugarat bocsát ki, amelyek a felületekről visszaverődve képeznek digitális modellt. Ez a modell aztán pontos háromdimenziós képet ad az épületről vagy a feltárás helyszínéről.
A bodrogkeresztúri templom esetében például a teljes belső és külső lézerszkenneres felmérés mindössze három órát vett igénybe. A templomban dolgozó szakemberek munkáját csupán pár percre kellett megszakítani – alig négy percig egy-egy mérőállásnál.
Miért érdemes a lézerszkenneres mérést választani?
A lézerszkenneres mérés alkalmazása több szempontból is a segítségünkre lehet. Egyrészt nagy sebességgel oldható meg az adatgyűjtés, így jelentősen csökken a terepen eltöltött idő. Másrészt olyan precíz digitális adatokat biztosít, amelyek alapján pontosabb tervek készíthetők el, és így kevesebb hibalehetőség adódik a kivitelezés során.
Ennek akkor vesszük óriási hasznát, ha olyan helyszíneken dolgozunk, ahol a régi épületek rejtett részeinek feltárása további meglepetéseket hozhat.
Emellett a szkennelt adatok archiválhatók és később bármikor újra felhasználhatók, akár ugyanezen a projekten, de más kutatásokhoz is – például restaurálásokhoz. Az építkezési folyamat közben így sokkal hatékonyabb lehet az együttműködés a szakemberek között, hiszen minden érintett fél ugyanazokkal a pontos adatokkal dolgozhat.
Tehát látható, hogy a régészeti feltárások esetében milyen sokrétűen alkalmazható ez a technológiai eljárás. Általa a múlt rejtett titkai újra napvilágra kerülnek, és az új információk tükrében formálódik a jövő.
(x)
