Nemzetközi összefogás keretében hatalmas eredményt értek el a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) kutatói a Covid–19 eredetkutatásában.
A szakemberek az elmúlt tíz évben számtalan expedíción vettek részt a világ több pontján, hogy megértsék honnan erednek, miként működnek és hogyan előzhetők meg a különféle vírusok – számolt be az egyetem közleményében.
A rangos Molecular Ecology folyóiratban nemrég publikált kutatásuk fókuszában Vietnám és a sarbecovírusok, tehát a SARS-szerű koronavírusok álltak. Ebbe a csoportba tartozik az elmúlt években sokat emlegetett SARS-CoV-1 és a Covid–19 pandémiát okozó SARS-CoV-2 is.
A koronavírus-járvány idején többször felmerült a kérdés, hogy pontosan honnan eredhet a Covid–19 megbetegedést okozó vírus. Számos tudományos hipotézis született, amelyek komoly kutatások tárgyát képezik, de sajnos sok álhír és összeesküvés-elmélet alapjául is szolgáltak.
A pécsi virológusok legutóbbi kutatási eredménye azt a széles körben elfogadott tudományos álláspontot támasztja alá, hogy a sarbecovírus-csoportba tartozó SARS-CoV-2 is a természetből ered.
A tanulmány azonban ennél mélyebb összefüggésekre is rávilágít – írják a közleményben, a SARS-vírusok kialakulásának egy, ez idáig nem ismert folyamatát tárta fel. Vietnám földrajzi elhelyezkedés szempontjából rendkívül érdekes, hiszen az északi és déli régió más-más éghajlati viszonyokkal, ezáltal más ökológiai tulajdonságokkal bír.
A szakemberek az ország több pontján végeztek mintagyűjtést és összesen 38 újonnan felfedezett SARS-szerű vírust azonosítottak.
A legkiemelkedőbb eredmény azonban meglepő módon nem az új vírusok leírásában jelentkezett. Az ország ökológiai és éghajlati szempontból eltérő északi és déli régiója ugyanis a vírusok evolúciója és kialakulása szempontjából nagyon eltérőnek bizonyultak.
A kutatás eredményei alapján úgy fest, hogy az emberiség számára kockázatos SARS-szerű vírusok evolúciója és kialakulása az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető.
A kutatási eredmények nemcsak tudományos szempontból kiemelkedőek, hanem hosszú távon a társadalmat is szolgálják, mivel hozzájárulnak a jövőbeli járványok megelőzéséhez és hatékony kezeléséhez. Ha tudjuk, honnan származnak ezek a vírusok, jobban felkészülhetünk a potenciális járványokra és csökkenthetjük azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak az emberi megbetegedések kialakulásához. Ilyenek például a biodiverzitás megőrzése, valamint a vadállatok kereskedelmének és fogyasztásának korlátozása olyan területeken, ahol ezek a vírusok előfordulhatnak – zárul a közlemény.
Fotó: PTE/Randy Babb társkutató
