Az egész éves rohanás és stressz az év végén még jobban érezteti hatását, főleg az ünnepek környékén, hiszen ilyenkor hajlamosabbak vagyunk többet vállalni és mikor eljön a várva várt pihenés, akkor szembesülünk azzal, hogy bizony itt-ott fáj vagy kellemetlen egy-egy mozdulat. Többek között erről és az egészséges életmódról beszélgettünk Berek Dániellel, szenzomotoros mozgásfejlesztő és masszázsterápiás módszerekkel foglalkozó személyi edzővel.
A személyi edzésből hogy jött, hogy mozgásfejlesztéssel kezdjen el foglalkozni?
Még személyi edzőként vettem észre, hogy egyre több a mozgásszervi panaszos ember és már inkább ezzel kerestek fel, mint hogy nagyobb izmokat szeretnének. A vendégeimnek fontosabb lett az, hogy megfelelően tudjanak mozogni. Amikor jött a pandémiás időszak, volt időm arra, hogy képezzem magam, ez azóta is tart, folyamatosan veszek részt továbbképzéseken, és inkább már a mozgásfejlesztés, a masszázsterápia a fő profilom.
Milyen módszert alkalmaz a kezeléseknél?
Ha tudunk, akkor leginkább mozgunk. Amilyen állapotban van a kliens, úgy mozgunk. Fontosak a szenzomotoros (az agy és az izmok közti kapcsolat) tréningek, hogy tudja azt, egy-egy mozdulatot hogyan kell helyesen végrehajtani.
Milyen a helyes mozdulat és mikor tudom, hogy valamit szabálytalanul teszek?
Minden olyan mozdulat helyes és jó, ami nem okoz fájdalmat, nem okoz problémát. Az edzőtermekben például hajlamosabbak vagyunk egysíkúan mozogni. Én minden alkalommal elmondom, hogy igenis mindenféle mozgásra képesnek kell lennie az embernek, meg kell tudni csinálni az ugrásokat, kúszásokat, mászásokat is. Nemcsak egyfajta mozgásra, nem csak súlyemelésre vagyunk képesek. Erőt is tudni kell kifejteni, de tudni kell dinamikus mozgásokat is létrehozni. Ezeknek a megfelelő mozgásoknak az idegrendszeri bekapcsolása a fő feladat és ezt jól kell tudni alkalmazni ahhoz, hogyha elmegyünk akár télen egy túrára és megcsúszik a lábunk, vagy síelünk, szánkózunk, korcsolyázunk, akkor is tudjon megfelelően reagálni a testünk, ne pedig sérüléssel.
Itt is fontos a fokozatosság?
Persze, hiszen nagyon sokan 8-10 hónapon keresztül ülnek az irodában, aztán nyáron jön a pihenés, utazás időszaka és ilyenkor hajlamosabbak olyan mozgásformákat is kipróbálni, amiket addig nem. Ilyen például a vízisí vagy jet ski, amihez nem tud alkalmazkodni a test, ebből pedig könnyen sérülés lehet. Ha az emberek többsége funkcionálisan több mozgásmintát hozna létre, akkor az agy is jobban tudna alkalmazkodni ezekhez a hirtelen irányváltoztatásokhoz, mozgásokhoz.
Ön holisztikus módszerrel dolgozik. Erről mesélne egy kicsit bővebben?
Maga a holisztikusság azt jelenti, hogy többirányú figyelem. Mondok egy példát: a fájdalom úgy alakul ki, hogy megtörténik a rossz mozdulat, onnantól kezdve ez az agyban félelmet szül, ami később is fájdalmat okozhat. Ha az általam tanult módszerekkel el tudjuk kezdeni az aggyal a kommunikációt, akkor enyhíthetjük a tüneteket, vagy meg is tudjuk szüntetni azokat. Természetesen mindenkinél egyénre szabottan alkalmazom ezeket. Ahogy enyhülnek a tünetek, úgy jövünk rá, hogy képesek vagyunk az agyunk, illetve a testünk segítségével megalkotni azt a mozgást, amitől addig féltünk.
A fájdalom és a félelem nagyban összefügg tehát?
Igen, minden mindennel összefügg. Nemcsak az izmok dolgoztatásáról van szó, hanem az idegrendszer tréningjéről is. A fájdalom egyfajta stresszválasz és ezzel együtt a fájdalom is egy fiziológiás mechanizmus, egyben egy viselkedési stratégia is. A fájdalom tehát nem más, mint válasz egy veszélyes ingerre. Mondjuk már megtörtént, hogy a kliensnek fájt a dereka, ezért attól a mozdulattól, ami ezt okozta, fél.
Hogy kezdődik önnél egy kezelés?
Minden kezelés és kezeléssorozat egy konzultációval és állapotfelméréssel indul. Ezek alapján kialakul bennem a kép, hogy mi okozza a problémát, amivel a kliens hozzám fordult. Az állapotfelmérés során a talptól indulva egészen a fejbúbig végignézem minden egyes szövetét, illetve mozgástartományát, azt, hogy milyen reflexek, beidegződések vannak. Sokszor egy rossz megszokás okozza az állandósult fájdalmat és nem mindig azzal a területtel kell első körben foglalkozni, ahol a tünet jelentkezik, hanem azt kell megkeresni, hol van a kiindulópont. Majd rátérek a légzési technikára, mert sokan nem tudják hogy kell helyesen lélegezni, sem terhelés alatt, sem nyugalmi állapotban. Első körben ezt kellene reflexszerűen, jól alkalmazni.
Hogyan lehet nem jól lélegezni?
Sokféle légzéstechnika van, amelyeket különböző mozgásformáknál különbözőféleképpen alkalmazunk, tehát a megfelelő légzés mindennek az alapja, mert igenis lehet „nem jól lélegezni”! Az emberek jelentős százaléka késleltetéssel lélegzik vagy elfelejt lélegezni, ezért szájon át veszi a levegőt. Ez azért nem jó, mert a hirtelen oxigénhiány miatt szájon át nagy levegőt véve bejut a szervezetbe rengeteg káros anyag is. Az orrlégzéssel egyrészt megszűrjük a káros anyagokat, másrészt a levegő átjárja a légutakat és a teljes tüdőn keresztül tud haladni. A megfelelő légzés tehát mindennek az alapja.
Alapvetően nagyon sok stressz ér minket a hétköznapokban. Vannak olyan, akár otthon is végezhető módszerek, amikkel segíthetünk magunknak ellazulni?
Erre nincs egyetemes protokoll. Ahány kliens, annyiféle megoldás létezik. Otthonra önkorrekciókat tanítok. A masszázs kevés, hiszen hiába lazítom fel, ha utána visszatér ugyanazokhoz a környezeti hatásokhoz a vendég és kezdődik minden elölről. Meg kell tanulniuk az embereknek magukon dolgozni, hogy a stresszhelyzeteken változtatni tudjanak. Én ebben is a segítségükre vagyok. Minden olyan rekreációs program, ami örömöt szerez számukra, például wellness, séta, beszélgetés, edzés, tánc, oldja a stresszt.
De léteznek már olyan eszközök is, amelyekkel könnyedén magunk is kezelhetjük az érintett területet. Ezeket javasolja otthoni használatra?
Ezek az úgynevezett SMR eszközök. Tulajdonképpen ezzel elkezdhetjük a szövetek fellazítását, de tudni kell használni őket. Nem mindegy, hogy az adott állapothoz milyen eszközt használunk és hányszor. Mindenképpen ajánlom előtte a konzultációt egy szakemberrel. Magunktól semmiképpen ne álljunk neki! Vannak tiltott területek, mint például az ízületek, a csontok. Ha ezekre rámegyünk, hosszú távon gyulladáshoz vezethet. A kötőszövetek lazításával viszont elindul a tápanyagellátás, szépen beindul a vérkeringés is.
Örökletes problémákkal is szoktak önhöz fordulni?
A kérdés az, hogy van-e egyáltalán örökletes problémája valakinek? Az agy képekből építkezik, a mozgást úgy hozza létre, hogy elkezd másolni a tükörneuronokon keresztül. Így át tudja venni a rossz mozgást, megszokást, ezt nevezik a laikusok „örökletesnek”.
Ezen utólag lehet korrigálni?
Az agyunk mindig tanul, ezért sok problémán lehet javítani egy bizonyos szintig. Az sem mindegy, hogy mióta áll fenn a probléma és milyen strukturális változásokat okozott a kliensnél.
Van olyan kezelés, amelyet nem javasol?
Erre ismét azt tudom mondani, hogy az egyén állapotától függ. Egy szakembernek tisztában kell lennie azzal, hogy milyen módszert alkalmazhat és mit nem.
Kinek ajánlatos masszázsra járni?
Mindenkinek ajánlom, annak is, aki sokat mozog és annak is, aki sok időt tölt egy irodában, de jó lehet mozgásszervi rehabilitációra, stresszoldásra, relaxációra is.
Milyen kiegészítő kezelések vannak a masszázs mellett?
Biztosan az olvasók is hallottak már a ma igen népszerű eszközökről, mint például a kineziológiai tapaszról, a flossing szalagról, a köpölyterápiáról, a szenzitív kimozgatásról, vagy lágy csontkovácsolásról.
Egy műtét előtt állónak mit javasol?
Mindenképpen előtte konzultáljon a műtétet végző orvossal. Ha ő engedélyezi, akkor szakember segítségével kezdjen el mozogni, hogy a műtét utáni felépülés gyorsabb legyen, jól tudjon regenerálódni. De megjegyzem, nagyon fontos a prevenció jellegű mozgás.
Egy törés utáni rehabilitáció hogy történik önnél?
Első körben a gyógytornát kell végigcsinálni és utána jövök én a mozgásfejlesztéssel. Gyógytornát követően nagyon fontos a hegek kezelése, ennek hiányában szöveti lepatadások alakulhatnak ki, amelyek újabb diszfunkciókhoz és úgynevezett habituális mozgásmintákhoz, kényszertartásokhoz vezethetnek. A kezelést manuálisan és eszközök segítségével hajtom végre, de otthoni gyakorlatokkal is segíthetjük a gyógyulást.
Milyen tanácsot adna szakemberként a mindennapokra?
A mozgás örömét kell megtalálni mindenkinek és fontos, hogy az az örömteli mozgás változatos is legyen. Ehhez először olyan állapotba kell hozni magunkat, hogy tudjunk bármilyen jellegű mozgást létrehozni. A dinamikusakat kifejezetten ajánlom, mint például a tollasozást, squashozást, teniszezést. Lényeges az is, hogy legyen egy rendszer benne és ne terheljük túl magunkat.
Az említett sportokban is lehetnek rossz mozdulatok?
Igen, viszont, ha megfelelően el tudja lazítani magát az ember, és jó a mozdulat, a technika akkor nem okoz problémát. Idővel kialakul ez is. Ehhez is az aggyal kell megfelelően kommunikálni.
Most jön az edzőtermi időszak, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor többen érkeznek önhöz mozgásból eredő sérülésekkel?
Többen, hiszen sokan nem fordulnak szakemberhez, személyi edzőhöz, hanem az interneten keresnek edzéstervet.
Ön mennyi mozgást ajánl?
Nyugodtan lehet minden nap mozogni, sőt kell is, hiszen a testünk mozgásra tervezett és nem arra, hogy napi 6-8-10 órán át passzív legyen, hiszen egy mozgó rendszerről beszélünk. Tudom, hogy ez manapság az elektromos rollerek világában egyre nehezebb, ám gondoljunk arra, hogy mindenkinek ott van a teste és az egész életünkre ott is marad velünk. Mindenkinek megadatott a lehetőség, hogy használja. Nekem az a tanácsom, hogy használjuk, hiszen arra való!
