Szolidaritási hozzájárulás címén idén már 4,56 milliárd forintnyi iparűzési adót von el az állam a Pécsett befizetett adókból, a Versenyképes Járások Program és az inflációt figyelmen kívül hagyó normatívák pedig további 1 milliárd forintot emészthetnek fel. Ruzsa Csaba gazdasági ügyekért felelős alpolgármester szerint ilyen feltételek mellett a korábbi Fidesz-hitel visszafizetése ellenére is romolhat a pécsi költségvetés helyzete a tavalyihoz képest.
A szolidaritási hozzájárulás eredetileg – legalábbis elvben – azt célozta volna, hogy a nagy iparűzési adóbevétellel bíró városok forrásaiból a kormány a szerényebb bevételű településeknek segítsen. A nagyvárosoktól elvett milliárdokat ma már címkézetlenül önti az állam a központi költségvetésbe. Ráadásul az egyébként egyre növekvő mértéket is előre állapítja meg. Az pedig kérdéses, hogy ha az adott város mégsem tudja realizálni az államilag megálmodott bevételt, a már jó előre elvett pénzéhez hozzájut-e egy évvel később. Hozzájutás alatt persze a legjobb esetben is csak azt értjük, hogy a következő évben ennyivel kevesebb pénzt söpör le az állam az adott város padlásáról.
2024-ben ezen a jogcímen 3,892 milliárd forintnyi Pécsett befizetett iparűzési adót vett el az állam, 2025-ben pedig az összeg tovább nő, immár mintegy 4,56 milliárd forintra, ez önmagában 762 millió forintos plusz teher.
– Az idei elvonás önmagában is húsbavágó összeg, a város saját adóbevételének mintegy egynegyede – emelte ki Ruzsa Csaba, Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. – Hogy mindenkinek világos legyen: a Tüke Busz teljes egyéves működését fedezné az összeg, ideértve a korábbi városvezetés idején buszvásárlásra felvett hitel törlesztését és a sofőrök bérét is. A Biokom másfél évig tudná üzemeltetni a várost és fejleszteni a közterületeket ebből a pénzből.
Ruzsa Csaba hozzátette: az önkormányzat Gazdaságfejlesztési Főosztálya folyamatosan kapcsolatban áll a helyi cégekkel. A pécsi vállalkozások visszajelzései alapján pedig messze nem látszik az, hogy idén valóban emelkedne, főleg nem ennyivel az adóerőképességük. Azaz: a pénzt biztosan viszi az állam, de korántsem biztos, hogy az valóban befolyik a város kasszájába.
Az alpolgármester leszögezte: érdemben az állami feladatok ellátására biztosított központi források, vagyis a normatívák összegén sem emel az állam a tavalyihoz képest. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénzromlás valós mértékétől jelentősen elmarad az állami normatíva emelkedése. Ez további mintegy félmilliárd forintos bevételkiesést okoz a pécsi önkormányzatnak.
– Magyarul Pécs városa fizeti a szappan, a takarítóeszközök és minden egyéb anyag és eszköz drágulását a pécsi óvodákban, bölcsődékben és kulturális intézményekben, mint például a múzeumban vagy a könyvtárban – magyarázta Ruzsa Csaba.
Az alpolgármester elmondta: a gondokat tetőzi, hogy a Versenyképes Járások Programot a kormány szintén a nagyvárosok adóbevételeire alapozva hirdette meg. Hogy mindenki jól értse: a környező településeket is Pécs kontójára fejlesztené a kormány. Ruzsa Csaba emlékeztetett arra, hogy eredetileg erre találták ki a szolidaritási hozzájárulást, ám úgy tűnik, abból a több mint 4,5 milliárd forintból nem jutott a környező falvaknak.
– Ehhez a mai ismereteink szerint további mintegy félmilliárd forintot söpörne ki a kormány a pécsi adóforintokból – így Ruzsa. – Ez azt jelenti, hogy csak az állami elvonások egyéves növekménye akkora bevételkiesést jelent idén összesen Pécsnek, amennyit az előző ciklusban évente kifizettünk a korábbi, fideszes városvezetés 9,5 milliárdos csődhitelének éves törlesztésére. Tehát a szolidaritási hozzájárulás növekedése, az állami normatíva értékvesztése és az iparűzési adótöbblet elvonása akkora teher lesz, mint az előző években az évi 1,75 milliárd forintos hiteltörlesztés. A mostani állás szerint így viszont nemhogy javul, de még romlani is fog a pécsi költségvetés helyzete a tavalyihoz képest.
