Zártkörű egyeztetést tartott Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszter kedden önkormányzati vezetőknek a helyhatóságokat érintő változásokról. A Szabad Európa információi szerint a miniszternek nem sikerült eloszlatnia a településvezetők aggodalmait.
Az első napirendi pont a Versenyképes Járások Programhoz kötődött. Ennek lényege, hogy a nagyvárosoktól újabb forrásokat von el a kormány, és kiosztja azt a kisebb települések között. Pécs például szolidaritási hozzájárulás címen idén már több mint 4,5 milliárd forintot fizet be az államnak. Ez közel 700 millióval több a tavalyi sarcnál, ráadásul az említett Versenyképes Járások Program további több mint 950 millióval fejeli meg ezt az összeget 2025-ben.

“Ez az összeg nem a pécsieket szolgálja. Nem költhetjük el sem városi fejlesztésekre, sem a pécsiek életminőségének növelésére. A pénz elmegy, de hogy pontosan hova, az nem ismert” – írta a napokban Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere.
“… a pályázatokról úgy döntenek majd, hogy egy járás polgármestereinek kétharmadának kell egyetértenie. Ha ez nincs meg, akkor az adott célra több település konzorciumot alkothat, és a konzorciumok versenyeznek a forrásokért. Ha a konzorciumi tagok egyezségre jutnak szintén kétharmados arányban, akkor is eldőlt a pályázatok sorsa. De ha nem, akkor viszont már a miniszter döntheti majd el, ki juthat pénzhez” – mondta a lap forrása a Versenyképes Járások Programról.
Az egyeztetés témája volt az a törvénymódosítási javaslat is, melynek értelmében október 1-től a megyei jogú városok önkormányzatai, a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok a megelőző évi költségvetési kiadásuk 5 százalékát meghaladó pénzeszközeit kötelesek a Magyar Államkincstárnak utalni. A kincstárhoz kell fordulniuk, ha saját pénzüket használni akarják, a MÁK pedig köteles a kért pénzösszeget egy munkanapon belül visszautalni az önkormányzat számlájára. Az önkormányzatok kötelesek lesznek átutalni minden pénzt, ami „nem szükséges a következő munkanap végéig ellátandó feladataikhoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségeikhez”.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) véleménye szerint a tervezet alkotmányosan aggályos, de zavarokat is okozhat az önkormányzatok működésében.
A Szabad Európa információi szerint a miniszter az egyeztetésen azt mondta, a MÁK 6,5%-os éves, tehát a piacit meghaladó kamatot fizet majd a lekötött pénzekért, és ezeket a lekötéseket költségmentesen fel is lehet törni.
A polgármesterek szerint ez a törvénymódosítás gyakorlatilag az önálló önkormányzati gazdálkodás végét jelenti.
Egy másik törvénymódosítás szerint a Magyar Államkincstár költségvetési biztost nevezhet ki július 1-től minden olyan önkormányzathoz, aminél „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal. Csakhogy a jogszabály nem definiálja, hogy egy önkormányzat pénzügyi helyzete mikor válik „romlóvá”, „súlyossá”. A keddi egyeztetésen erről sem hangzott el túl sok konkrétum – írja a lap.