Udvardy György pécsi megyés püspök a Zsolnay család tagjainak jelenlétében áldotta meg a megszépült Zsolnay-mauzóleumot; az ünnepélyes megnyitón Schmitt Pál köztársasági elnök is részt vett. A mauzóleumot Zsolnay Vilmos fia, Miklós építette apja 1900-ban bekövetkezett halála után.
Nézzen képeket a mauzóleumról és a negyedről! KLIKK IDE!
Páva Zsolt, Pécs polgármestere kiemelte, Zsolnay Vilmos sokszor ellenszélben, de megalkuvást nem tűrve dolgozott, életpályája kerek egész. Önmagát ugyan egyszerű fazekasnak titulálta, de életműve ezt az a megállapítást jócskán meghaladta, a klasszikus pécsi polgár első igazi alakja volt.
A kommunista diktatúra nem kímélte a Zsolnayak emlékét, bűnös közömbösséggel hagyta, hogy a kegyeleti szempontokat is áthágva meggyalázzák, széthordják, tönkretegyék a síremléket.
A diktatúra szorításának engedése után, a 80-as években indulhatott el az értékmentés, ám szerény anyagi források miatt ez csak az EKF-program keretében, sok-sok ember összefogásával és hozzájárulásával jöhetett létre. A mostani rekonstrukcióval Pécs, Zsolnay Vilmos és Magyarország ismét összeforrott – mondta a városvezető.
Az 1913-ban elkészült mauzóleumot félmilliárd forintból tették rendbe, s a pusztítás mértékét jól jellemzi, hogy a síremlékhez vezető utat szegélyező 42 pirogránit oroszlánból 40-et újra le kellett gyártani. Mindezek mellett az épület kerámiáit is pótolták, s új kerítést is építettek.
A kivitelezést végző konzorcium részéről, a Reneszánsz Zrt. vezérigazgatója, Páljános András elmondta, az eredeti fényképek alapján állították helyre a neoromán építményt, összesen 6200 pirogránit és eozinkerámiát kellett pótolni, vagy restaurálni – az oltáron lévő eozin mázas Krisztus volt a jelentette a legnagyobb kihívást. Az épület védelmét kamerarendszer mellett biztonsági szolgálat is ellátja – tette hozzá.
Az ünnepélyes megnyitón Magyarország köztársasági elnöke, Schmitt Pál közölte, igazi magyar világmárka a Zsolnay, ám a múltbéli sikereket nem lehet csak önmagában szemlélni, s számos olyan hazai márka létezik, melyekről elhittük, hogy örökre szólnak, de azok megőrzéséhez és megújulásához munka és tehetség kell. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Pécs városa a még épülő kulturális központ, a Zsolnay Negyed mellett nem feledkezett meg a főhajtásról azok előtt, akik egykoron messze földön vitték a magyar művészet hírét, s így tett Pécs is 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa programmal.
A család részéről Mattyasovszky-Zsolnay Zsófia – Zsolnay Vilmos ükunokája – mondott beszédet. Mint mondta, még ma is kevesen értik, mekkora veszteséget jelent az, hogy a 80-as években még „hungarikum-szintű” cég ma már kézműves műhely – ám semmi sem állandó.
– Bár a márkanév ugyan a jog szerint elszakadt a családtól, ám a Zsolnayság itt van velünk, bennünk, bár ezt kevesen ismerik fel. Kórházat, gyermekintézményt építettek, ipari vásárt hoztak Pécsre, közkutakra adakoztak, mindezt pedig példás adófizetés mellett tették. A Zsolnayak szerettek dolgozni, látták a jövőben a jót, építkeztek lélekben és a gyakorlatban is. Mindez mégsem volt elég a tiszteletadáshoz – ám a hétfői ünnep ennek egyfajta pótlása lehet – mondta.
Az ünnepély után a család tagjainak jelenlétében áldotta meg Udvardy György püspök a mauzóleumot, melyet keddtől látogathat a nagyközönség.
