Az előző esti heves vihar után folytatódik csütörtökön a 22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) programja.
A szerda esti heves vihar után próbált magához térni reggel a tábor közönsége. A hirtelen kerekedett vihar kidöntött egy fát az üdülőtelepen, megrongált két gépkocsit, és az egyik előadósátrat is elsodorta. Több tusnádfürdői panzió áram nélkül maradt.
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere csütörtökön reggel az MTI-nek elmondta: a panziók áramszolgáltatását pár órával később sikerült helyreállítani, csütörtökre csak a közvilágítási rendszerben keletkezett zavarok elhárítása maradt. A szerda estére tervezett koncerteket végül nem szabadtéren, hanem a kemping melletti sportcsarnokban tartották meg.
A tábor területén 17 sátorban zajlanak különböző témákról előadások, beszélgetések. Szerdán délután a közép-európai energiapolitikai kihívásokról szóló vitában Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára elmondta: várhatóan szeptemberben a parlament is elfogadja Magyarország középtávú energiastratégiáját.
Ez a stratégia egy-két évtized alatt próbálja majd egyesíteni az energiaellátás biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát szem előtt tartó koncepciókat. Az állami szabályozórendszer megerősítése, hatáskörének bővítése kifejezetten fontos – állapította meg az államtitkár, aki ugyanakkor az állam tulajdonosi pozícióit is erősítené. Úgy vélte, Magyarország a MOL és az MVM segítségével a nemzetközi energiatranszfer fontos állomása lehet egy erőteljes regionális együttműködési rendszer keretében.
A stratégiát úgy alkották meg, hogy az olyan jellegű váratlan eseményekre is választ tudjon adni, amilyen a Japánt sújtó földrengés, vagy az „arab tavasz” volt. A témában Bács Zalán, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató-helyettese, Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója, Ferencz Szabolcs, a MOL csoport társasági kapcsolatokért felelős igazgatója és Orbán Anita energiabiztonságért felelős nagykövet is egyetértett abban: a közép-európai országoknak össze kell hangolniuk energiastratégiáikat ahhoz, hogy versenyképesek maradhassanak az energiapiacon.
Egy másik sátorban a romániai egyházi levéltárak visszaszolgáltatásáról szólt a vita. A román levéltári törvény jelenleg nem teszi lehetővé a kommunista időkben elkobzott egyházi anyakönyvek és egyéb dokumentumok visszaszolgáltatását, de elvben kutathatóvá teszi a levéltári anyagot. Varga Andrea Bukarestben élő magyarországi történész a román országos levéltárral folytatott levelezésének vaskos iratcsomóját felmutatva cáfolta, hogy kutathatók lennének az iratok.
Úgy vélte, Romániában mind a mai napig állambiztonsági kérdésnek tekintik a történelmet. A vitából kiderült: elsősorban azokhoz a dokumentumokhoz nem lehet hozzáférni, amelyek az egykor elkobzott egyházi vagy magánvagyon visszaigényléséhez lennének felhasználhatók.
Ősz Sándor Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa elmondta, hogy az elkobzott egyházi anyakönyvek a magyar állampolgárság igénylését is megnehezítik. Sok esetben ugyanis az egyházi anyakönyvekben fellelhető adatokkal lehetne bizonyítani, hogy egy-egy igénylő felmenői magyar állampolgárok voltak.
